Új intézményként szerepel a munka törvénykönyvének (Mt.) nemrégiben nyilvánosságra hozott és azóta széles körben bírált tervezetében a független munkaügyi vizsgálat és a munkaügyi tanácsadók intézménye. A Nemzetgazdasági Minisztériumnak a kormány által még nem tárgyalt javaslata szerint a munkáltatók megbízási szerződést köthetnének magánszemélyekkel és gazdasági társaságokkal a munkaügyi feltételek vizsgálatára.
*
A magánszemély és a gazdasági társaság – vagyis az úgynevezett független munkaügyi tanácsadó – az adott munkahelyen megvizsgálhatná a belső szabályzatokat, a munkaszerződéseket, a munkarendet, a bérrendszert, illetve az egyenlő bánásmód szabályainak megtartását. Szabad bejárása, korlátlan iratbetekintési lehetősége volna, s a munkáltatók nem adhatnának neki utasítást. Titoktartási kötelezettség terhelné. A munkavállalók kifogást emelhetnének az ellenőrnél a munkáltatóval szemben. Ha a vizsgálat után a munkáltató teljesítené a független ellenőr javaslatait, az állami munkaügyi hatóság nem bírságolhatná meg a társaságot.
A Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke szerint a jogszabálytervezet aggályos, mert képlékennyé teszi a jogi képviselet és tanácsadás intézményrendszerét azzal, hogy egyéni vállalkozók és gazdasági társaságok számára is lehetőséget ad az ügyvédi munkára. Ezen a jelenleg hiányzó kvalifikációs kívánalmak esetleges pótlása, teljesítése nem segít. A jogi szolgáltatók számára kijelölt versenyterep felett a kamara őrködik. A kamarának minden ügyvéd kötelezően a tagja, a köztestület így átruházott állami feladatot, kontrollt is ellát. A gazdasági társaságként eljáró munkaügyi ellenőrt viszont senki sem ellenőrzi, nem kötik hivatásrendi normák. A munkaügyi tanácsadót a tervek szerint ugyanakkor az állami szervekhez hasonló jogkörrel ruháznák fel.
Réti László kijelentette: jogi tanácsadást üzletszerűen – törvényi kivételektől eltekintve – kizárólag ügyvédek végezhetnek, akik ehhez megfelelő szakmai, technikai felkészültséggel rendelkeznek, s meg kell felelniük az adatvédelmi-titoktartási előírásoknak. Ehhez szakmai felelősségbiztosítási szerződést kell kötniük. Az ügyfelek – köztük a munkavállalók – személyiségi jogai tehát érvényesülhetnek.
A budapesti ügyvédi vezető úgy látja: a tervezetnek van olyan olvasata, hogy az új feladatkört főként olyan munkajogászok kívánják ellátni, akik jelenleg is elismert szakemberek, de nem tagjai a kamarának, hanem oktatásszervező cégek mögé bújva adnak jogi tanácsokat, szerkesztenek okiratokat. A tervezet megteremthetné a lehetőségét arra, hogy munkajogi szolgáltatásaikat önállóan lássák el, megspórolva mindazon anyagi és felelősségi ráfordításokat, amelyek az ügyvédeket terhelik. Réti szerint ez monopolista törekvéseket takar, s – a zugírászathoz hasonlóan – „kannibalizálja” a versenyszférában szabályosan küzdő ügyvédséget. Ez pedig árt a jogállamnak, a közélet tisztaságának – vélte.
Megkérdeztük a törvénytervezetet előkészítő jogászcsoportnak azt a tagját, aki információnk szerint a független munkaügyi tanácsadás szakértője. Lőrincz György nem kívánt lapunknak nyilatkozni.
Sztrájk. Szeptember 29-től újra tüntetnek a szakszervezetek a nyugdíjszabályok tervezett változásai és az életpályamodellek miatt – idézte Árok Kornélt, a Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezetének elnökét a Nol.hu. Árok szerint már több mint ötven szervezet csatlakozott a megmozduláshoz. Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének elnöke a Népszabadságnak azt mondta, a szakszervezetek számára váratlan volt, hogy új munka törvénykönyve születhet, amely óriási fenyegetést jelent a munka világára. (MN)
origo.hu
Robbanás volt Budapesten
