„Az egyház nem alkalmi társulás”

Az MSZP szerint az új egyházügyi törvény „kukába való jogi fércmű, mert végrehajthatatlan”. A jogszabályt előkészítő KDNP azonban továbbra is úgy véli, hogy egyeztetett és átgondolt törvény született.

Szilágyi Richárd
2011. 08. 10. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az MSZP országgyűlési képviselője, Nyakó István tegnapi sajtótájékoztatóján azt mondta, az új egyházügyi törvény „képmutató, mert a lelkiismeret szabadságáról is szól, ugyanakkor az állampolgároktól hitük megvallását kéri, ha az adófizetők pénzéből fenntartott, egyházi fennhatóság alá került intézményben dolgozni akarnak, vagy annak szolgáltatásait igénybe szeretnék venni”. Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője minderre tegnap úgy reagált, hogy Nyakó István a lelkiismereti szabadság és az egyházi intézményekben dolgozók világnézeti elkötelezettsége között ellentmondást vél felfedezni, holott az új törvény is rögzíti, hogy minden embernek joga van megvallani és élni világnézetét. – A lelkiismereti szabadság ezt biztosítja. Ugyanakkor egy intézmény esetében természetes, hogy a munkatársak is önként vállalják az általuk választott intézmény szellemiségét – tette hozzá Harrach Péter.
Nyakó négy kérdést is megfogalmazott az egyházügyi törvénynyel kapcsolatban. Harrach ezekre válaszul közölte: az új törvény egyeztetett és átgondolt tervezetét a KDNP-frakció és az egyházi államtitkárság dolgozta ki, a zárószavazás előtti módosítást a Fidesz-frakció tette, ami lényeges változást hozott, és újabb kormányzati intézkedéseket is igényel, ám a tervezet készítői számára ez elfogadható.
Az amerikai külügyi államtitkár-helyettes bíráló szavairól azt mondta: nem az a kérdés, hogy diplomáciai frontot nyit-e a Fidesz az Egyesült Államokkal szemben, hanem az, hogy „milyen szálak kötik össze az illető urat egyes hazai körökkel”. A KDNP frakcióvezetője közölte, a szocialista politikus azt is kifogásolta, hogy a törvény definiálja a vallás fogalmát, pedig a vallás igenis definiálható fogalom azok számára, akik maguk is a vallást gyakorló emberek.
A kormánypárti politikus szerint az MSZP-től senki sem vár hiteles definíciót, de azt igen, hogy ezt a jogot másoktól ne vitassa el. Az egyházügyi törvényben elvárt húszéves minimális működéssel kapcsolatban Harrach Péter azt mondta, hogy ez nem nagy követelmény, hiszen az egyház nem alkalmi társulás.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.