Jövő hónap közepétől, augusztus 12-től jelentkezhetnek a bankoknál azok a devizahitelesek, akik 180 forintos frank- vagy 250 forintos euróárfolyam mellett szeretnék törleszteni a hitelüket. A lapunknak nyilatkozó pénzintézetek egy része jelezte, hogy mivel 12-e péntekre esik, ők csak hétfőtől, 15-étől fogadják be a kérelmeket. Az árfolyamrögzítés időtartamát az idén júniusban elfogadott törvény határozza meg: eszerint az ügyfeleknek ez év végéig kell dönteniük arról, hogy részt kívánnak-e venni a programban. Akik élnek ezzel a lehetőséggel, 36 hónapig, de legkésőbb 2014. december 31-ig fizethetnek a befagyasztott árfolyam szerint.
Arra azonban számítaniuk kell az ügyfeleknek, hogy a kérelem benyújtása után még hónapok telhetnek el addig, míg először érkezik alacsonyabb beszedési megbízás a pénzintézettől. A Raiffeisen Bank várakozásai szerint a jelentkezők számától függően 2-3 hetet vehet igénybe a papírok előkészítése. A törvény szerint a szerződés elkészülte utáni második törlesztőrészletnek már alacsonyabbnak kell lennie. Ez azt jelenti, hogy a szerencsésebbek már októberben kevesebbet fizetnek majd, de az igénylők többsége valószínűleg csak novemberben törleszthet a csökkentett árfolyam alapján.
A programban egyébként minden jelzáloghiteles részt vehet, függetlenül attól, hogy lakáscélú vagy szabad felhasználású jelzáloghitelt vett fel. Tehát összességében azok élhetnek ezzel a lehetőséggel, akik jelzáloghitelt vettek fel, és azt rendesen tudták törleszteni, vagy az elmaradásuk nem haladja meg a kilencven napot. A kormányszóvivő információi szerint ebbe a körbe körülbelül százezer család tartozik.
A pénzintézetek és a szakértők abban egyetértenek, hogy az ügyfeleknek nem árt alaposan átgondolniuk azt, hogy igénybe veszik-e az árfolyamrögzítést. Az alacsonyabb törlesztőrészletek miatt ugyanis a valós és a csökkentett árfolyam különbségéből egy újabb tartozás keletkezik, melyet egy úgynevezett gyűjtőszámlán tart nyilván a bank. Mivel az új tartozás nagysága a svájcifrank- és az euróárfolyam alakulásától függ, jelen pillanatban lehetetlen megmondani, hogy mekkora adósság halmozódik fel a gyűjtőszámlán 2014 végéig. Ezt a tartozást egyébként 2015-től kell törleszteniük az ügyfeleknek, természetesen a meglévő adósságukkal párhuzamosan. Hogy ez mekkora többletterhet jelent majd, azt egyelőre nem tudni, de a kormányszóvivő lapunknak azt nyilatkozta: annak kondícióit úgy határozzák majd meg, hogy ne jelentsen aránytalanul magas havi törlesztési terhet a hiteladós számára.
A szakemberek elsősorban azoknak ajánlják a rögzítést, akik a jelenlegi árfolyam mellett csak nagyon nehezen tudják kigazdálkodni a törlesztőrészleteket. Ők így időt nyerhetnek 2015-ig. A döntésben a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete is segít, honlapján hamarosan elindít egy kalkulátort, amely nemcsak azt számolja ki, hogy mennyivel kell kevesebbet fizetnie az adósnak a kedvezményes időszak alatt, de tájékoztat arról is, milyen következményekkel jár az árfolyamrögzítés igénybevétele.
Sok a fizetési meghagyás. Több mint háromszázezer fizetési meghagyást bocsátottak ki a közjegyzők az első hat hónapban a nem fizető adósok ellen. – A hitelezőknek akár ötezer forintos adósság miatt is érdemes megindítaniuk az eljárást – tudta meg az Origo a Magyar Országos Közjegyzői Kamara szakértőjétől. A legtipikusabb esetek a társasházi közös- költség-tartozások, a közüzemi-díj-tartozások, a felmondott vagy a lejárt kölcsönszerződésből eredő tartozások. Ha valaki fizetési meghagyást kap, annak tizenöt napja van arra, hogy postára adja a válaszát, azaz ellentmondjon, ha a követelést vitatja, részletfizetést vagy fizetési halasztást kérjen, esetleg arra hivatkozzon, hogy már megfizette a tartozást.
Mit titkolnak Magyar Péterék?