Beinduló régiós repülőterek

Hosszú évek eseménytelensége után több reményt keltő fejlemény történt a közelmúltban a hazai regionális repülőtereken. Született egy légügyi stratégia, születtek kormány- és önkormányzati döntések, de még mindig akadnak kérdőjelek.

2011. 08. 28. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Hatszázmillió forintos logisztikai bázis épülhet Debrecenben, s a tervek szerint 2015-re megindul a rendszeres légi áruforgalom. A beruházással Kelet-Európa egyik meghatározó logisztikai központja jön létre. Örvendetes hír az is, hogy Hévíz önkormányzata úgy döntött, átvállalja a sármelléki FlyBalaton repülőtér állami szervek felé fennálló tartozásának rendezését, és a fürdőváros hosszabb távon is részt vállalna a repülőtér üzemeltetésében. Mint a polgármester mondta, az önkormányzat esetlegesen állami szerepvállalással, valamint más cégek bevonásával meghatározó szerephez kíván jutni a repülőtér üzemeltetésében. Pécsett az az újdonság, hogy átértékelik a pogányi leszállóhely szerepét. Az egyik illetékes azt fejtegette, hogy a légikikötőnek nem arra kellene várnia, hogy a kifutót valaki meghosszabbítsa, s így nagyobb gépek is leszállhassanak Pogányban. Mint elmondta, a repülőtérnek regionális szerepet kell betöltenie, amely a bécsi, budapesti létesítmények kiszolgálását biztosítja kisebb légi fuvarjaival, s gazdasági, kulturális értelemben összeköti Európa városait.
Továbbra sem tudni, mi lesz a Savaria Airport és cargoközpont sorsa. A helybeliek régóta készítették elő a zöldmezős beruházást, megszerezték a kiemelt státust, módosították az országos területrendezési törvényt, népszavazást rendeztek Szombathelyen, Váton és Porpácon. Találtak egy kínai befektetőt is, amely megfelelő állami elkötelezettség esetén kész finanszírozni a kínai– magyar légihíd infrastruktúráját, megnyitva a kaput a távol-keletiek előtt Olaszország, Ausztria és Németország felé. Az ügyben még nem döntött a kormány, holott a helybeliek úgy tudják, a beruházás szóba került a kínai miniszterelnök budapesti tárgyalásain is.
A fenti fejlemények azért örvendetesek, mert tavaly nyáron még arról szóltak a hírek, hogy számos vidéki önkormányzat kénytelen megszabadulni veszteséges, kihasználatlan repülőterétől, mert nincs pénze sem a fenntartására, sem az életre keltésére. A nyár elején Márton Attila korábbi légügyi kormánybiztos vezetésével elkészült a hazai légügyi stratégia, amely a regionális repülőterek jövőjével is foglalkozik. Ebben teljesen új repülőtér-besorolásra tesznek javaslatot, megfogalmazva, hogy milyen kategóriájú repülőtereken milyen tevékenységeket lehessen végezni. Ez azért fontos, mert így világosan szétválaszthatók a nemzetközi szabályozás és a nemzeti szabályozás alá tartozó légikikötők. Ezzel régi problémája oldódik meg az ágazatnak: a jelenlegi jogszabályok szerint sok esetben szinte azonos szabályok vonatkoznak a Liszt Ferenc nemzetközi repülőtérre és egy vidéki, füves sportrepülőtérre is, ami a szakemberek szerint tarthatatlan. A légügyi stratégia a fejlesztési minisztériumhoz került, amely beilleszti majd a később elkészülő nemzeti közlekedési stratégiába.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.