Beinduló régiós repülőterek

Hosszú évek eseménytelensége után több reményt keltő fejlemény történt a közelmúltban a hazai regionális repülőtereken. Született egy légügyi stratégia, születtek kormány- és önkormányzati döntések, de még mindig akadnak kérdőjelek.

Hatszázmillió forintos logisztikai bázis épülhet Debrecenben, s a tervek szerint 2015-re megindul a rendszeres légi áruforgalom. A beruházással Kelet-Európa egyik meghatározó logisztikai központja jön létre. Örvendetes hír az is, hogy Hévíz önkormányzata úgy döntött, átvállalja a sármelléki FlyBalaton repülőtér állami szervek felé fennálló tartozásának rendezését, és a fürdőváros hosszabb távon is részt vállalna a repülőtér üzemeltetésében. Mint a polgármester mondta, az önkormányzat esetlegesen állami szerepvállalással, valamint más cégek bevonásával meghatározó szerephez kíván jutni a repülőtér üzemeltetésében. Pécsett az az újdonság, hogy átértékelik a pogányi leszállóhely szerepét. Az egyik illetékes azt fejtegette, hogy a légikikötőnek nem arra kellene várnia, hogy a kifutót valaki meghosszabbítsa, s így nagyobb gépek is leszállhassanak Pogányban. Mint elmondta, a repülőtérnek regionális szerepet kell betöltenie, amely a bécsi, budapesti létesítmények kiszolgálását biztosítja kisebb légi fuvarjaival, s gazdasági, kulturális értelemben összeköti Európa városait.
Továbbra sem tudni, mi lesz a Savaria Airport és cargoközpont sorsa. A helybeliek régóta készítették elő a zöldmezős beruházást, megszerezték a kiemelt státust, módosították az országos területrendezési törvényt, népszavazást rendeztek Szombathelyen, Váton és Porpácon. Találtak egy kínai befektetőt is, amely megfelelő állami elkötelezettség esetén kész finanszírozni a kínai– magyar légihíd infrastruktúráját, megnyitva a kaput a távol-keletiek előtt Olaszország, Ausztria és Németország felé. Az ügyben még nem döntött a kormány, holott a helybeliek úgy tudják, a beruházás szóba került a kínai miniszterelnök budapesti tárgyalásain is.
A fenti fejlemények azért örvendetesek, mert tavaly nyáron még arról szóltak a hírek, hogy számos vidéki önkormányzat kénytelen megszabadulni veszteséges, kihasználatlan repülőterétől, mert nincs pénze sem a fenntartására, sem az életre keltésére. A nyár elején Márton Attila korábbi légügyi kormánybiztos vezetésével elkészült a hazai légügyi stratégia, amely a regionális repülőterek jövőjével is foglalkozik. Ebben teljesen új repülőtér-besorolásra tesznek javaslatot, megfogalmazva, hogy milyen kategóriájú repülőtereken milyen tevékenységeket lehessen végezni. Ez azért fontos, mert így világosan szétválaszthatók a nemzetközi szabályozás és a nemzeti szabályozás alá tartozó légikikötők. Ezzel régi problémája oldódik meg az ágazatnak: a jelenlegi jogszabályok szerint sok esetben szinte azonos szabályok vonatkoznak a Liszt Ferenc nemzetközi repülőtérre és egy vidéki, füves sportrepülőtérre is, ami a szakemberek szerint tarthatatlan. A légügyi stratégia a fejlesztési minisztériumhoz került, amely beilleszti majd a később elkészülő nemzeti közlekedési stratégiába.