Draskovics, a tanú

Egy 48 millió forintért megrendelt, plagizált tanulmány ügyében hallgathatták ki tanúként Draskovics Tibor volt rendészeti és pénzügyminisztert, illetve Karl Imre korábbi MSZP-s képviselőt. A tanulmányt megrendelő Molnár Lászlót, a Paksi Atomerőmű volt helyettes vezetőjét júliusban már meggyanúsították.

Munkatársunktól
2011. 08. 18. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) tanúként hallgatta ki Draskovics Tibor volt rendészeti minisztert és Karl Imre egykori MSZP-s országgyűlési képviselőt – tudta meg az MTI-Hírcentrum. Értesülésük szerint a két korábbi MSZP-s politikust egy a Paksi Atomerőmű által még 2008-ban megrendelt 48 milliós tanulmányról faggatták, amelyről a tavalyi kormányváltás után kiderült, hogy jórészt a Magyar Tudományos Akadémia és a Központi Fizikai Kutató Intézet munkatársai által készített anyagokból ollózták össze. A reaktorbővítés lehetőségeiről szóló fércmű megrendelésekor Draskovics volt az erőmű tulajdonosának, a Magyar Villamos Műveknek (MVM) az igazgatósági elnöke, Karl Imre pedig az igazgatóság tagja, illetve stratégiai igazgatója.

*

Lapunk megkeresésére Csécsi Soma, az NNI szóvivője sem cáfolni, sem megerősíteni nem kívánta Draskovicsék kihallgatásának hírét. Közlése szerint az NNI gazdaságvédelmi főosztálya hűtlen kezelés bűntette miatt nyomoz az MVM gazdálkodásával kapcsolatban, és az említett szerződés mellett további tíz megállapodást is vizsgálnak. Hozzátette: eddig 61 embert hallgattak ki tanúként, és már gyanúsítottja is van a büntetőeljárásnak. Az MTI-Hírcentrum úgy tudja: a többi szerződés kapcsán jogsegélykérelemmel fordultak egyes külföldi hatóságokhoz. Emlékezetes, július elején különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezeléssel gyanúsították meg Molnár Lászlót, a Paksi Atomerőmű volt vezérigazgató-helyettesét, aki 2008 februárjában aláírta a megbízási szerződést, és igazolta a teljesítést. Molnár lakásában házkutatást tartottak, jelenleg szabadlábon védekezhet.
A botrányos tanulmányt az Esplanade Hungary Tanácsadó Kft. készíthette el, amelynek 2009-ig felügyelőbizottsági tagja volt Pintér Dezső, a TV2 korábbi tulajdonosa és Szász András, aki a Horn-kormány idején hatalmas vihart kavaró Nádor-ügy egyik kulcsfigurájaként vált hírhedtté. A társaság tegnap nem nyilatkozott a tanulmánybotrány ügyében. Az Esplanade neve onnan lehet ismerős sokaknak, hogy az Esplanade Real Estate Ingatlanforgalmazó Kft. vásárolta meg 2008-ban a Fradi-pályát 1,2 milliárd forintért. Bár a szerződésben vállalta, hogy a stadiont két éven belül legalább nettó 1,2 milliárd forintért felújítja, ezt nem tette meg. Ezért Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos feljelentése alapján az NNI április óta hűtlen kezelés gyanújával nyomoz. Az ingatlanos Esplanade ügyvezetője a már említett Szász András. A két Esplanade székhelye – a cégbírósági adatbázis szerint – egyazon Andrássy úti székházban található.
A paksi atomerőmű bővítéséhez kapcsolódó szerződések listáját június elején hozták nyilvánosságra. Ezek szerint az előkészületekre az állami cég az előző kormányok idején körülbelül 470 milliót költött. Ebből kommunikációs célokra 31, jogi tanácsadásra 39 millió ment el. A szerződő partnerek között található a Noguchi & Peters Kft., az Esplanade Kft., az ING Bank Zrt., a Veiki Zrt., az Accenture Kft., az MVM-Erbe Zrt., a Green Capital, illetve az ETV-Erőterv Zrt.
Draskovics Tibor NNI-s kihallgatásának pikantériája, hogy a volt igazságügyi és rendészeti miniszter a Hír Televízió riportereinek lejáratására kifundált „drogügyben” egyszer már nézeteltérésbe keveredett az NNI-vel. Ismert, akkor Draskovics arról tájékoztatta Petőfi Attilát, a nyomozóiroda akkori vezetőjét, hogy a tévé két riportere kábítószert árul és fogyaszt. Később kiderült, hogy a vád nem igaz, és emiatt Petőfi Attila – a rendészeti miniszter helyett is – magyarázkodni kényszerült.
Emlékezetes, Draskovicsra súlyos árnyékot vetett, hogy Kiss Ernő, a Központi Bűnüldözési Igazgatóság (KBI) egykori vezetője korábban azt nyilatkozta a HVG-nek: 1996-ban Horn Gyula miniszterelnök állíttatta le a Draskovics (a Pénzügyminisztérium akkori közigazgatási államtitkára) és helyettese, Csobánczy Péter ellen folytatott titkos nyomozást. Csobánczy felügyelte a vám- és pénzügyőrséget, amely 83 millió forintos büntetést szabott ki a Kuwait Petroleum Hungary (Q8) Ltd.-re, mert a társaság hajdúszoboszlói töltőállomása nem rendelkezett engedélylyel jövedéki termék forgalmazására. Végül százezer forintra mérsékelték a büntetést, Kiss szerint azért, mert Draskovics és helyettese „közbenjártak a cég érdekében”. Az Országos Rendőr-főkapitányság szerint felvetődött a hivatali visszaélés gyanúja, de a KBI – állítólag Horn utasítására – megszüntette a nyomozást.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.