Mindannyian egy új korszak határán állunk, örök érvényű igazságok érvényessége dőlt meg, korábban erősnek gondolt államokból gyengék, a korábban gyengének hitt országokból pedig erősek lettek. A régi életünk fenntarthatatlan – szögezte le szombaton Tusnádfürdőn Orbán Viktor, felidézve, hogy egy évvel ezelőtt a nyugati világ pénzügyi-gazdasági válságának végéről beszéltek. – Ehhez képest Görögország bedőlt, és most azt látjuk, hogy az Európai Unió perifériáján elhelyezkedő országok lassan, de biztosan kezdenek leszakadni Európa középső részéről. Bajba került Írország, Portugália, Görögország, nyissák ki az újságot, Olaszországról és Spanyolországról fognak olvasni. Jól látható, hogy az európai kontinens külső pereme éppen egy más fejlődési pályára áll, mint Európa belső része.
Orbán szerint a váltás az előző történelmi korszak összeomlásával történik meg, innen indul meg az újrakezdés. A korszakot a fogyasztói és a jóléti társadalom végeként jellemezte. Ebben a helyzetben szerinte Magyarország részéről kellő óvatosság kell. – Intellektuális mértéktartásra, a fantázia féken tartására és a kétszer mérni, egyszer vágni bölcsesség érvényesítésére van szükség, mielőtt kimondanánk valami szentenciát a jövőről.
*
Azt sem tehetjük meg ugyanakkor, hogy várakozunk, és hipnotizált állapotban, megbűvölten, dermedten nézzük a válság fejleményeit, Nem szabad, hogy a most zajló korszak passzív elszenvedői legyünk, helyette cselekvő résztvevőkké kellene válnunk. Mértéktartás és biztos kéz – mutatott rá a miniszterelnök.
A kormányfő beszélt arról is, hogy az új korszakban a gazdaságokat át kell szervezni, a jóléti államok helyett egy munkaalapú társadalmi rendszerre lesz szükség Európában. – Az állam azonban önmagában erőtlen, csak akkor erős, ha világos a hivatása, világos a szolgálat, amit el kell végezni, és világos a felelősség, amit viselnie kell. Ha nincs hivatás, szolgálat és felelősség az állam mögött, akkor az állam hiába nagy, valójában erőtlen és sebezhető. Korrupt lesz, részrehajlóvá válik, és érdekcsoportok befolyása alá kerül, ezzel egy időben pazarlóvá és önérdekűvé válik, vagyis bürokratizálódik – fogalmazott Orbán Viktor, hozzátéve: hogy az új korszakban az állam szerepe megnő, de az csak akkor tudja betölteni a hivatását, hogy ha mögötte egy közösség áll, amely iránt az állam felelősséggel tartozik, amelyet szolgálnia kell, és amely összefüggésében felfogható az állam hivatása. – Itt érkeztünk meg a nemzethez. A nemzet, mint önmagáért felelős közösség az állam háttere, az állam igazi ereje a nemzetből fakad, és az állam nem más, mint a nemzet szolgálatának és a nemzeti hivatás kiteljesítésének eszköze – tette hozzá.
Orbán Viktor kitért arra is, hogy Magyarország minden európai országot részben tudatosan, részben ösztönösen megelőzve adta meg a helyes választ arra a korszakváltásra, amelynek kapujában vagyunk. Elmondta, hogy Magyarország ma nem a görög úton jár, hanem egyfajta megújulás útján, kifejtette ugyanakkor, hogy a nemzeten belül még nagyon sok és éles vita vár ránk, hiszen a kimúló korszaknak volt szelleme, és annak volt elitje, amely ezt a szellemet, és ennek az elitnek az érdekeit képviselte. Magyarországon harc van a régi és az új világ között. A kormányfő rámutatott arra is, hogy a válságból kivezető úton ma a Nyugatot nem tudjuk követni, mert kialudt a fáklyájuk. Sőt szerinte mintha éppen az történne, hogy mi egy-egy lépéssel hamarabb találunk megoldásokat, amit aztán éppen a Nyugat vesz át tőlünk. Ilyennek nevezte a médiatörvényt, a bankadót, a válságadók formáit, a nyugdíjrendszer visszavételét.
Végül leszögezte, hogy a magyar nemzetnek nem szabad félni a változástól, ami érték volt, azt meg tudjuk menteni, és közben a nagy világátrendeződés árnyékában új saját pályára tudjuk állítani Magyarországot és az egész magyar nemzetet. Széchenyit idézve azt mondta: „Mindig is azt akartam, hogy Magyarország a saját tengelye körül forogjon.”
A kivándorlással kapcsolatos kérdésre válaszolva Orbán Viktor megállapította: olyan politikát kell folytatni, amely bátorítja a fiatalokat, hogy menjenek ki a világba, próbáljanak boldogulni, de meg kell teremteni számukra a visszatérés feltételeit is. Egy másik kérdésre pedig úgy reagált: Magyarország nemzetközi tekintélyének növelésével tehet a legtöbbet határon túli magyarokért. Szombaton egyébként Orbán Viktor tárgyalt a határon túli magyar vezetőkkel a legfontosabb nemzetpolitikai kérdésekről Tusnádfürdőn, itt különös hangsúlyt helyeztek a kedvezményes honosítás és a szavazati jog kérdésére.
Tőkés László, az Európai Parlament alelnöke a fórumon arról beszélt, hogy a romániai magyaroknak úgy kell leülniük tárgyalni a románokkal, mint nemzet a nemzettel. – Ha már területet vesztettünk, jogokat kérünk cserébe, beleértve a korlátozott nemzeti önrendelkezéshez, az autonómia valamennyi fajtájához való jogot – jelentette ki Tőkés. Megjegyezte továbbá, hogy az utóbbi két évtizedben kevés maradandó eredmény született Romániában, megemlítve, hogy se autonómiájuk, se államilag finanszírozott magyar egyetemük nincs. Az elvándorlással kapcsolatban felhívta a figyelmet: otthon maradásra kell nevelni az erdélyi gyerekeket. A Romániai Magyar Demokrata Szövetséggel (RMDSZ) kapcsolatban pedig úgy fogalmazott, hogy az „totalitárius egységet” akar rákényszeríteni az erdélyi magyarságra, és – mint fogalmazott – jobban szót ért a román pártokkal, mint saját magyar atyafiaival.
Mesterházy Attila, az MSZP elnök-frakcióvezetője Orbán szavaira reagálva közleményt adott ki, amelyben úgy vélte, hiába tartott szónoklatot a miniszterelnök Tusnádfürdőn a nemzetegyesítésről, az erős államról és az erős nemzetről, az ő politikája valójában a nemzet szétszakítása „olyanokra, akik a maguk urai, és olyanokra, akik teljesen kiszolgáltatottak a munkaadóknak és az ő érdekeiket kiszolgáló államnak”.
A Jobbik elnöke, Vona Gábor azzal reagált: a Fidesz történelmi esélyt szalasztott el, amikor kormányra kerülése után, a jelenleginél lényegesen kedvezőbb nemzetközi gazdasági környezetben nem törekedett az államadósság újratárgyalására Magyarország hitelezőivel.
origo.hu
Egyre nagyobb bajban a SPAR - heti összefoglaló
