Felosztják Tiszabő vagyonát

Saját hatáskörben eljárva szabadlábra helyezte az ügyészség tegnap a tiszabői szocpolcsalás hat gyanúsítottját. A Magyar Nemzet rendőrségi forrásból úgy értesült, hogy a hat személy között van tiszabői önkormányzati képviselő is. Így végre helyreállhat az adósságrendezési eljárás alatt álló település képviselő-testületének működőképessége. Farkas Barnabás polgármester azonban továbbra is előzetes letartóztatásban van.

Tiszabőt, a súlyos adósságválsággal küzdő, túlnyomórészt romák lakta települést a csalássorozat azért hozta lehetetlen helyzetbe, mert azzal kapcsolatosan a héttagú testületből korábban négyet letartóztatásba helyeztek, így a testület működésképtelenné vált. Az adósságrendezés érdekében a bíróság a település vagyonának felosztásáról döntött, ám az értékesíthető ingatlanok eladása várhatóan csak egy részét lesz képes fedezni a fennálló 139 millió forintos tartozásnak. A település működési költségeire 59 millió forint, úgynevezett önhiki támogatást igényeltek, amiből tízmillió forintot kaptak meg, így az iskola- és az óvodaműködtetés ősztől veszélyben van. – A közoktatási feladatok megoldása további állami támogatás nélkül nem lehetséges – közölte Molnár György, a település pénzügyi gondnoka.
A tiszabői lakáspanama miatt 271 ember ellen folyik eljárás, közülük korábban 13 gyanúsítottat helyezett előzetes letartóztatásba a rendőrség. Utóbbiak közül hatot tegnap saját hatáskörben eljárva szabadlábra helyezett az ügyészség, az ugyancsak előzetes letartóztatásba helyezett jegyzőt már múlt héten elengedték. Balázsné Busku Terézia ügyészségi szóvivő közölte azt is: tegnap több ember esetében kezdeményezték a bíróságnál a kényszerintézkedés enyhítését házi őrizetre, de a július 22-én előzetes letartóztatásba helyezett Farkas Barnabás tiszabői polgármester továbbra is előzetes letartóztatásban marad.
A 2005 és 2009 közötti időszakban kétszáz bűnesetet derítettek fel a nyomozók, amit a gyanúsítottak úgy követtek el, hogy fiktív, a valós forgalmi értéket sokszorosan meghaladó vételárat tartalmazó ingatlan-adásvételi szerződéseket kötöttek, és ezek után több millió forintos szociálpolitikai támogatásokat igényeltek. A „vevők” az esetek nagy részében nem rendelkeztek 30 százalékos önerővel, így nem voltak jogosultak szociálpolitikai támogatásra. A nyomozás adatai szerint többnyire nem is akartak a szocpolos lakásokba beköltözni, csak az állami támogatás megszerzése volt a céljuk a csalással. A lakáspanama szervezői többgyermekes családokat vontak be rászorult helyzetükkel visszaélve a csalásba, úgy, hogy a szocpolt töredékösszegért megvásárolták tőlük, a fennmaradó részt pedig zsebre tették.