A megújuló energia felhasználásában nagy szerepet szán a kormány a biomassza hasznosításának. Ennek kapcsán felvetődött az a gondolat, hogy a mezőgazdasági haszonnövények ilyen célú hasznosítása gondokat jelenthet az agrárium számára. Egyes vélemények szerint ugyanis felvetődik a kérdés: ha a kukorica és más haszonnövények egyéb célra hasznosíthatatlan részeit nem forgatják vissza a talajba, hanem elszállítják és elégetik, nem szipolyozza-e ki a földet, s ezáltal nem válik-e értéktelenné egy korábban minőségi mezőgazdasági terület. Erről nyilatkozott lapunknak korábban Farkas Csilla. A Magyar Tudományos Akadémia Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézetének főmunkatársa szerint azokon a területeken, ahol szennyezett a talaj, érthető az energetikai célú növénytermesztés, de jó minőségű, termékeny talajoknál a szervesanyag-tartalom csökkenéséhez vezethet, ha semmiféle növényi maradvány nem kerül vissza a talajba. Ha ez a folyamat hosszabb ideig tart, akkor veszíthet erejéből a talaj, azaz veszélybe kerül a termőképesség. Hasonlóképpen vélekedik Birkás Mária, a Szent István Egyetem Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar Növénytermesztési Intézetének professzora az Agrofórumban megjelent tanulmányában: a tarló eltávolításán alapuló gyakorlat a talaj gyengüléséhez, a szerves szénkészlet csökkenéséhez, a tápanyag-körforgalom megszakadásához, a nedvesség-visszatartó képesség visszaeséséhez, a talajélet hanyatlásához vezet, ezáltal a talajkészletek fenntartható használatát teszi kétségessé.
Ezzel, a szakértők által megkérdőjelezett technológiával váltaná ki a bioetanol és az izocukor termeléséhez használt földgáz egy részét a Hungrana. Az osztrák Agrana és az Eaststarch tulajdonában lévő cég által létrehozott biomasszakazánban – amely jövő év nyarától működik – elsősorban mezőgazdasági hulladékot égetnek majd. A beruházás eredményeként a gyártási alapanyagként felvásárolt kukorica minden egyes alkotórészét hasznosítani tudják: az értékesebbjéből bioetanolt és izocukrot gyártanak, a szárból és a növény egyéb, másra nem hasznosítható részéből pedig a biomasszakazán fűtőanyaga lesz. Akár Győr teljes évi melegvíz-igényét is fedezni lehetne abból a megtakarításból, amit megspórol a cég.
Ezzel a takarékoskodással a cég azt a hasznot növelheti, ami az izocukor árának magasan tartásából származhat. E termék ára ugyanis alig tér el a hagyományos cukorétól, amit iparági szakértők szerint a gyártás költségei nem indokolnak. Lapunk is kíváncsi volt arra, hogy mekkora költségekkel állítható elő a kukoricából készülő édesítőszer. Kérdéseinkre Jolánkai Márton, a Szent István Egyetem Növénytermesztési Intézetének professzora elmondta, a kétféle cukor gyártása gyökeresen különbözik egymástól. Míg a cukorrépából készült hagyományos cukrot kifejezetten erre a célra épített cukorgyárakban állítják elő, addig a kukoricából készült keményítő és alkohol gyártásakor melléktermékként keletkezik az izocukor. Bár a professzor szerint igen nehéz összehasonlítani a két cukorféleség gyártási költségeit, az logikusnak tűnik, hogy egy melléktermékként gyártott áru, vagyis az izocukor termelési költségei megoszlanak a résztermékek között, s így előállítása nyilvánvalóan jelentősen olcsóbb, mint a nagy beruházásigényű cukoré.
Ennek ellenére az izocukor ára alig-alig marad el a fehér cukorétól, azaz a gyártó minden bizonynyal jelentős hasznot rak zsebre, különösen, hogy regionális monopolhelyzetben van. Ezt a vélekedést támasztják alá azok a szakértői vélemények, amelyek egyértelműsítik, hogy ma a cukor és izocukor árát nem a termelési költségek, hanem a piaci viszonyok határozzák meg. (A gyártó korábban lapunknak azt nyilatkozta, hogy a kukorica árának megduplázódása magyarázza az izocukor magas árát.)
A mezőgazdasági hulladék energetikai felhasználását támogatók azzal érvelnek, hogy a termelőknek újabb bevételi forrást jelenthet a haszonnövények azon részeinek értékesítése, amelyek eddig visszakerültek a talajba. Kérdés azonban, hogy ez a rövid távú és kismértékű haszonszerzés megéri-e a termelőnek, ha közben földje lassan elértéktelenedik. Nyilvánvalóan nem, hiszen hoszszú távú megélhetését veszítheti el. Jól jár viszont az energiatermelő cég, ez esetben a Hungrana, amely olcsón jut biomassza-tüzelőanyaghoz, s azzal válthatja ki a drága földgázt. De jól jár azért is, mert a kazánberuházást harmadrészben uniós forrásokból támogatták. Vagyis a cukor árát megközelítő, s így igen jó jövedelmező izocukor által biztosított magas haszon tovább emelkedhet az energiaköltség jelentős csökkentésével, miközben a kiszipolyozott termőföld gazdája minimális bevételhez jut, amely még a talaj tápanyagpótlására sem elegendő.
Robbanás volt Budapesten