Egy javaslat volt és egységesen szavaztak a monetáris tanács tagjai – ismertette Simor András a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke a tegnapi kamatdöntés eredményét, melynek során hatszázalékos szinten maradt a jegybanki ráta. Az MNB első embere arra is kitért, hogy az infláció alakulására – amely a kamat pályáját meghatározza – a legnagyobb kockázat az eurózóna adósságválsága, amely miatt kockázatkerülőbbek lettek a befektetők. Az, hogy miként kezelik a valutaövezetben a nehézségeket „befolyásolhatja a magyarországi monetáris politikát is” – jegyezte meg a jegybankelnök. – Az eurózóna hatásai alól nem tudjuk kivonni magunkat, azonban az ország gazdaságának fundamentumai erősebbek, mint a válság kitörésekor. Jelentős stabilitást ad a forintnak, hogy miközben 2008 előtt hét-nyolc százalékos fizetésimérleg-hiányok voltak, mára ez többletté alakult – mutatott rá Simor András, aki szerint egyensúlyi szempontból a legnagyobb pozitív változás mostanra ez a finanszírozási többlet.
A Magyar Nemzet azon kérdésére, hogy a néhány héttel ezelőtti meglehetően optimista külföldi előrejelzésekhez képest az utóbbi napokban megjelenő borúlátó forgatókönyveket mivel magyarázza, az MNB vezére azt válaszolta: nem a magyar gazdaság állapota húzódik meg a háttérben. – A globális helyzet lett rosszabb, általában nőttek a kockázati felárak, s ez kihat a régióra is, nem „magyarspecifikus fejleményről” van szó – mutatott rá a Merrill Lynch tegnapi elemzésével kapcsolatos felvetésre. Szintén újságírói kérdésre elmondta, nincs okunk azt feltételezni, hogy a hazai bankrendszer ellenálló képessége gyengébb, mint amikor a központi pénzintézet a stresszteszteket elvégezte.
A jegybanknál egyelőre nem látnak olyan tényezőket, amelyek a háromszázalékos inflációs cél jövő év végi elérését komolyan veszélybe sodornák. Simor András kifejtette: az árdrágulást továbbra is fékezi a magas szintű munkanélküliség és a belső kereslet, vagyis a fogyasztás élénkülésének az elmaradása. (A nemzetgazdasági tárca épp tegnap jelzett számottevő javulást ez utóbbi területen, amelyről lapunk is beszámolt.) A jegybank szerint a lassú élénkülés tovább folytatódik, a reálgazdaság terén az utóbbi hónapokban nem történt számottevő elmozdulás, továbbra is a külső kereslet húzóhatása érvényesül.

Az SZFE lázadásának öröksége és a „kegyetlen színház” hatása