Fröccsbuszt indított a napokban városi helyszínekre, fesztiválokra az Agrármarketing Centrum a Mikszáth térről Gedeon-, Font- és Frittman-borokkal, rasztahajú csaposlegényekkel, valamint Hajós András fröccsivó és -készítő celebbel a fedélzeten. Mindezzel egy időben pedig a kisfröccsöt és a hosszúlépést egységesen alacsony áron mérő Fröccsterasz nyílt szintén a Mikszáth téren, a Krúdy Gyula utca éttermeinek, pubjainak falatkáival. Márpedig a falatka, illetve a kocsmai specialitás éppolyan élethalálkérdés, mint az, hogy iható, jó minőségű bort-sört-pálinkát mérnek-e. Gondoljunk csak a Falk Miksa utcai Tóth kocsma legendás májas zsíros kenyerére, vagy a kecskeméti Wernesgrüner híres csülkös melegszendvicsére, vagy a budakeszi Kupa étterem füstölt-főtt csülkére, avagy az Izabella utcai Réka jurtájának hatalmas erdélyi fatálasaira. Bizony egy-egy jól sikerült, folyamatosan elérhető kocsmai specialitás úti célt, örömteli órákat ad barátoknak, pároknak, családoknak. A Mikszáth utcai teraszon a Zappa Café, a Fiktív Pub, a Blues Pub és a Klub M2 kínálta fröccs mellé szánt étkeit, a Fröccsterasz egy hónapja alatt ezek a finomságok mind elérhetők lesznek.
Sajnos, amíg Tóth Gedeontól (Agrármarketing Centrum) kérdeztem ezt-azt a fröccsbusz kínálatáról – idén kifejezetten a kunsági borvidék borait kínálják lazításképpen –, a falatkák nagy része mások tányéraira vándorolt. A Darshan udvar tortillatálkáján tornyosuló gusztusos, friss zöldségekkel kínált fűszeres raguról nem állíthatom szilárdan, hogy az egy hónap elmúltával is megmarad majd az étlapon, viszont a Blues kocsma fehérboros csülökkocsonyája szendvics és tányéros változatban is bekerülhet a szájról szájra terjedő reklámtartományba. (Ez hozzám is eljutott.) A velős pirítósnak is adnék hosszú távú esélyt, bár én natúran jobban szeretem, mint hagymás-paprikásan. A Klub M2 pompás tepertőkrémét talán föl sem fedeztem volna, ha nem legelnek le előlem szinte mindent. A kókuszos túrógombócból is azért jutott el hozzám, mert a tiszta tányér közben elfogyott az asztalról, és nem tudták miből enni a nagyon éhes írástudók. A másik két kávézó ételeiről csak annyit mondhatok, hogy nagyon gusztusosak voltak, szívesen kóstoltam volna provence-i kacsamellkrémet friss bagettel, tonhalkrémet kapribogyóval, pikáns sajtgolyókat fűszeres tejföllel, vagy mangalicakolbász-falatkákat, de hát majd máskor.
A fröccsbusz – harminchét esztendős Skoda busz egyébként – kínálatából legalább minden jelenlévő pincészet egy-egy borát, kisfröccs formájában kipróbáltam. A készletből a Gedeon Pincészet arany sárfehére ízlett leginkább. Jellegzetes alföldi borfajta, amelyet egy fiatalnak számító kunsági borászgeneráció igyekszik visszahozni a köztudatba a kövidinkával, az ezerjóval és más feledésbe ment fajtákkal együtt. Ennek az Izsákon termett gyümölcsös, illatos sárfehérnek a teste szép, sima, lecsiszolt, siklik vele a fröccs az elején, ahogy kell, a savak is kivárják a sorukat, nem tolakodnak előre, és marad új árnyalatú íz, illat akkorra is, amikor már nem csak a nyers szomjúság billenti meg a fröccsös poharat.
Napi Balfék: Kiket keres Karácsony?