Az augusztus 15-én kezdődött karneváli hét minden napja egy-egy virág nevét kapta. Így lett a hétfőből estike, a keddből orgona, a szerdából viola, a csütörtökből pipacs, a péntekből királyliliom, augusztus 20., szombat pedig százszorszép. Bár a rendezvénysorozat csúcspontja kétségkívül az augusztus 20-i virágkarnevál, a többi virágnapnak sem kell, illetve kellett szégyenkeznie. A viola napján a Kossuth téri táncház 650 táncost vonultatott fel, a Baltazár Dezső tér pedig estike napjától Lurkó ligetként várta a gyerekeket állatszépségversennyel, bábelőadásokkal és katonaudvarral. Majd ugyanott királyliliom napján, vagyis ma a karneváli menetet kísérő csoportok pezsdítő tánca ad ízelítőt a következő nap hangulatából.
Augusztus 20-án a 13 virágkocsiból álló karneváli menet indulása előtt a veterán autók felvonulását rendezik, lesz hagyományos karneváli futás, és átkerekeznek a városon a felvirágozott kerékpárok is. A karneváli menet ezt követően kezdi meg vonulását a helyi huszár hagyományőrzők felvezetésével a Petőfi térről a város szívét alkotó Kossuth téren át a Nagyerdei Stadionba. A menetben főként Debrecenhez kötődő történelmi tablók lesznek, de bemutatkoznak a világ kultúrájának más színeit felvillantó kompozíciók is. A virágkocsik felvonulását 22 művészeti csoport produkciója kíséri, a színpompásnak ígérkező délelőttön 13 hazai és kilenc külföldi együttest, utóbbiak között egy-egy venezuelai, kínai, grúz és török együttest láthat-hallhat a közönség. A napot hagyományosan tűzijáték zárja.
origo.hu
Miért bukik a német autóipar? És hol javíthat Magyarország?
