Az euró a középpontban

Partnerség vagy verseny? – tették fel az alapkérdést Európa jövőjéről a napokban Krynicán szervezett gazdasági fórum szervezői, egyúttal 21. alkalommal elősegítve azt a közös politikáról, az együttműködés mechanizmusairól és az eszközök megosztásának modelljéről szóló párbeszédet, amely nélkül elképzelhetetlen Európa pozícióinak erősödése a világban. A „kelet-európai Davos” mintegy kétezer résztvevője mindenekelőtt az Európai Unió jövőjéről, a pénzügyi válságról, az energetikáról és a világ legfőbb biztonsági kihívásairól osztotta meg egymással elképzeléseit.

A térségben ritkán látott számban gyűltek össze a közép-európai régió és szomszédságának vezető politikusai a napokban Krynicán. A szlovák határnál fekvő délkelet-lengyelországi turistaparadicsom nagyjából egy négyzetkilométernyi konferencia-központjában és a kapcsolódó vendéglátó-ipari egységekben egymás után bukkantak fel a térség volt és jelenlegi kormányfői, elnökei, nem beszélve a döntések előkészítőiről, a beszédírókról, s az egymás sarkára taposó lobbistákról. Éppen ezért sajnálatos, hogy Európa, s benne elsősorban a régió jövőjéről folyó diskurzusban az idén a kelleténél kisebb számban vettek részt a magyarok. Kár, mert a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkárának, Cséfalvay Zoltánnak a mondandója pozitív visszhangra talált, s jól képviselte a közép-európai érdekeket a több panelban is fellépő exkülügyminiszter, Balázs Péter is. Tény azonban, hogy a felbukkanó politikusok, s különösen a gazdasági szereplők számából és befolyásából ítélve a régió többi országa jobban érzékeli a 21 éve működő krynicai fórumban rejlő lehetőségeket.
„Az Európai Unión belüli exkluzív politikai formációk kialakulása, Schengen és az unió további bővítésének megkérdőjelezése a szolidaritáson alapuló európai közösség kapitulációjának egyértelmű jelei lennének” – fogalmazta meg a térség és Lengyelország álláspontját Donald Tusk. Varsó törekvéseit az is egyértelműsítette, hogy a lengyel kormányfőt követően szólalt fel például Vlad Filat moldovai kormányfő és Mihail Szaakasvili grúz elnök is. Mint Tusk fogalmazott, néhány éve aligha gondolta volna bárki, hogy Chisinau és Tbiliszi ilyen gyorsan közeledik Európához. A lengyel kormányfő aláhúzta, az európai szolidaritás egyértelmű jele lenne, ha az EU megerősítené Moldova európai perspektíváit. Vlad Filat, egyértelműsítve országa törekvéseit, az Oroszországon kívüli energiaforrások keresésének fontosságát, aláhúzva, országa úgy rövidíti az Európába vezető utat, hogy összeköti gáz- és villanyvezeték-rendszerét Romániával. Megköszönve a meghívást, Mihail Szaakasvili a lengyel gazdasági csodáról beszélt, Varsót az európai integráció mozdonyának nevezve.
A szakértői megbeszéléseken már árnyaltabb kép rajzolódott ki. Az Európai Unió fő gondja jelenleg a pénzügyi válság, amelyből, mint Marek Belka, a lengyel központi bank elnöke fogalmazott, a kilábalás még nagyon fájdalmas folyamat lesz. E nélkül viszont elképzelhetetlen a kontinens, benne régiónk csúszásának, perifériává válásának elkerülése, amely nehezen képzelhető el az EU és Oroszország szorosabb együttműködése nélkül. Az EU így belátható időn belül hallani sem akar a keleti bővítésről, s az átalakuló déli szomszédságra is nagyobb figyelmet szán. Elégedetlen az EU a keleti szomszédok átalakulásának gyorsaságával is, ezért még a legelőrébb tartó Ukrajna törekvéseit sem veszi komolyan.
Továbbiak az Mno.hu-n