A magát Buddha katonájának valló Paulius Normantas előbb indiai cigányok között dolgozott: áprilistól júniusig járta az ottani roma közösségek lakhelyeit, hogy lencsevégre kapja „a pillanatot”, az indiai cigányság életének a kívülálló szeme előtt általában rejtve maradó, megkapó részleteit. Az útra hónapokig készült, így sikerült a témához valóban közel kerülnie. Megtalálta az ottani cigányság három legnagyobb csoportját, a kalbéliákat, a joggisokat és a bandzsarákat. Elsősorban Jodhpur és Jaisalmer sivatagi városaiban dolgozott, de készültek képek Gangana, Chopasni, Hemawas és Totaranki Dhani faluban és Pali városában.
Az Indiában felvett anyaghoz választott hazájában, azon belül is szűkebb pátriájában, Szabolcsban keresett párhuzamot. Indiából hazatérve Erdei Virág romológus társaságában Szabolcsban, az ottani nagyszámú cigány lakosságú falvakban töltötte a nyarat. Járt Ópályiban, Hodászon, Nyírkátán, Kántorjánosiban, Nyírvasváriban, Tiszabercelen, Paszabon, Gávavencsellőn, Nyírbátorban, Nagyecseden, Penészleken, Nyírpilisen, Encsencsen és Piricsén. Ezzel a választással bővítette a magyarországi cigányság életét feldolgozó fotósorozatok nem túl széles palettáját is, hiszen ilyen volumenű és szociológiai mélységű képi feldolgozás eddig csak a dél-magyarországi roma falvakban készült.
A hétköznapok esendő szegénysége Indiában és Magyarországon is kézenfekvő témául kínálkozott, és a téma súlyához méltóan kapott megejtően szép feldolgozást Paulius Normantas most kiállított képein. A művész szeme a tragikus, olykor tragikomikus nyomorúság mellett nyitott volt a hétköznapokban fel-felbukkanó szépségre és örömre, de a szakrálisra és a profán ünnepek színes csodájára is. Ez utóbbi nagy témakör kiemelkedő értékű sorozata a cigányság körében óriási jelentőséggel bíró esküvő sajátos atmoszféráját megragadó képegyüttes. Az oláh cigány család ünnepe az évezredes roma hagyományok XXI. századi hiteles őrzőjeként jelenik meg Paulius Normantas fotóin, és méltón felel az indiai cigányság ünnepei által intézett kihívásra. De ugyanezen itt is, ott is tetten érhető, ősi kultúra dalai, táncai és szokásai köszönnek viszsza a kisvárdai megyei cigány fesztivál forgatagát egyéni látásmóddal megragadó Paulius Normantas-képekben is.
A megnyitón Paulius Normantas azt mondta, e két távoli világ párhuzamos ábrázolásával, az egymástól igen távol élő emberek környezetének, sorsának és arcainak egymás mellé helyezésével arra akart rávilágítani, ami mindannyiunkban közös. Seszták Oszkár, a művész útjait támogató Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei önkormányzat elnöke úgy fogalmazott, amit nem ismerünk, az sokszor taszít bennünket, ám Paulius Normantas mostani munkái által egy lépéssel közelebb juthatunk a megismeréshez és ezáltal a lelket mérgező előítéletek leküzdéséhez.
(A kiállítás október 11-ig tekinthető meg Nyíregyházán, a Jósa András Múzeumban. A tervek szerint ezután az Országházban is tárlat készül majd a fotóanyagból.)
Újabb helyszínről dobatta ki Magyar Péter a testőreivel a HírTV stábját