Római kori folyami gálya modelljét állítják ki tablók és tárgyi emlékek mellett Dunakeszin a kulturális örökség napok alkalmából szeptemberben – közölte lapunkkal Balogh Tamás, a TIT Hajózástörténeti, Modellező és Hagyományőrző Egyesület (TIT HMHE) elnöke. A tájékoztatás szerint a harminckét evezős, IV. századi navis lusoria fenyőfa mását Ferencz János nyugdíjas műszerész, pilóta, modellező több száz órás munkával készítette. A navis lusoriának nevezett folyami gályákról a késő római történetíró Ammianus Marcellinus tesz említést egyik művében, ám a hajótípus jobb megismerését az tette lehetővé, hogy Németországban Mainz mellett 1981–82-ben sikerült feltárni és rekonstruálni egy példányát.
– A néhány hét múlva nyíló kiállításról érdemes megjegyezni, hogy a dunakeszi múzeumban, ahol a hajót bemutatják a közönségnek, a rómaiak idején kikötőerőd állt. A tárlat pedig betekintést enged az ókori mindennapokba – emlékeztetett Balogh Tamás. Az elnök egyébként Ferencz János modelljének elkészültéből a kötélvezetés pontos kialakítását szolgáló szakmai tanácsaival vette ki a részét. Ilyenformán a kicsinyített navis lusoria az egyesület és a Magyar Limes Szövetség közötti együttműködés első, kézzel fogható eredménye.
Mint megtudtuk, a két szervezet azért fogott össze, mert hazánk 2012-ben pályázhat arra, hogy a Római Birodalom országunkon átfutó határvonala, a mellette lévő tornyok, erődök és egyéb építmények az UNESCO világörökség részévé váljanak. A limes mint örökségi helyszín nem hungaricum, hiszen Nagy-Britanniától egészen a Fekete-tengerig, majd a Közel-Keleten át Afrika északi országait érintve egyetlen hatalmas helyszínként kerülhet listára. Balogh Tamás és társai úgy vélik, hogy az oltalom alá helyezett hazai romok bemutatásánál alapvető fontosságú a bel- és külföldi érdeklődők, turisták számára olyan, máshol elérhetetlen programok kínálata, amelyek kiemelik a pannóniai limes máshol nem igazán bemutatható, egyedi vonását: a védelmi rendszer szoros összefüggését a Dunával és a hajózással.
Az egyesület elnöke emlékeztetett: Róma több flottája és flottillája közül a Kárpát-medencei Duna-szakaszon szolgáló a legnagyobbak egyike volt. A Magyar Limes Szövetség és a Balogh Tamás vezette egyesület éppen ezért a hajózó rómaiak bemutatását szánnák az egyik fő attrakciónak. Céljuk többek között az, hogy a szeptember közepétől kiállított modellt mintaként használva később elkészüljön a folyami gálya életnagyságú és minden tekintetben korhű mása is, amelyet aztán nemcsak megtekinteni, de kipróbálni is lehetősége lenne a közönségnek. Ismert, hogy az egyesületnek nem ez az első hajórekonstrukciós vállalkozása. Korábban a monarchia folyami monitora, a párját ritkító Lajta felújításából is oroszlánrészt vállalt.
origo.hu
Itt vannak a legfrissebb adatok, így áll a Duna tetőzése Budapesten
