Ulickaja bemutatta új könyvét

Imágó című, tavaly karácsonyra kiadott regényét mutatta be Ludmilla Ulickaja tegnap a Debreceni Egyetem aulájában. Az orosz eredeti után első külföldi kiadásként magyarul megjelent Imágóról Goretity József fordító beszélgetett a világhírű írónővel.
Az 1943-as születésű Ulickaja genetikusként kezdte a pályáját, csak a peresztrojka idején fordult az irodalom felé. Első jegyzett műve, a Szonyecska nem is hazájában látott napvilágot, hanem Franciaországban, ahol meg is kapta a legjobb külföldi kisregénynek járó díjat. A kortárs próza nemzetközi rangú írójává a Médea és gyermekei, valamint a Vidám temetés című művei emelték.
Az új regény, az Imágó a Sztálin halálától a gorbacsovi peresztrojkáig tartó időszakon kíséri végig hősei – egy zenész, egy költő és egy festő – sorsát. A történet az „olvadás és pangás” idejeként emlegetett évtizedek magatartásformáit tárja fel az ellenállástól a konspiráción át a külső és belső emigrációba vonulásig. A regényen átívelő biológiai metafora – az imágó – Ulickajánál nem öncélú játék, lényegi szerepe van: ezáltal világosodik meg az író álláspontja az orosz társadalom kényszeréről. Külső tényezők hatására előfordul, hogy a rovar bábállapotában ivaréretté válik, magához hasonló bábokat nemz, ám kifejlett rovar sohasem lesz belőle. A kérdés tehát az, nem jár-e így a XX. század második felének embere is, képes-e a szó erkölcsi értelmében felnőtté válni. A regényben e dilemmára tragikomikus életsorsok felelnek.