Vizsgálják a katonai hulladéküzleteket

A Magyar Honvédség hadrendből kivont technikai eszközeinek gyanús értékesítése lesz a honvédelmi tárcát érintő következő ügy, amely vélhetőleg hamarosan a parlament korrupciós eseteket vizsgáló bizottsága és az elszámoltatási kormánybiztos elé kerülhet – tudta meg lapunk. Az erről szóló iratokat már be is kérték a kormánytestületek a Honvédelmi Minisztériumtól.

Számos visszaélés történhetett az előző választási ciklusokban a honvédség hadrendből kivont technikai eszközeinek értékesítése során. Nem véletlen, hogy ez lehet a következő honvédségi terület, amelyet megvizsgálnak a korrupcióellenes parlamenti és kormánytestületek. Az egyik legfurcsább értékesítés az volt, amikor alig több mint félmilliárdért adtak el 522 gyalogsági harcjárművet a honvédség hadrendből kivont eszközeiből a honvédelmi tárca egyik cégén, a HM Currus Zrt.-n keresztül. A vállalkozók ráadásul különösebb versenyeztetés nélkül juthattak hozzá az ócskavasként is értékes „inkurrens anyagokhoz”. Pontosabban „az árut” eladták a cégnek, amely ezután már szabadabban értékesíthette azt a piacon, magánvagyont varázsolva a honvédség eszközeiből.
A HM Currus Zrt. 2007-ben 402 darab, a rendszerből kivont BMP–1 harcjárművet vett csaknem 130 millióért. Az eszközöket hatástalanították, szétbontották, és tízszázalékos haszonnal fémkereskedőknek adták tovább, akik az eszközök súlyát figyelembe véve nagy összegeket kaszálhattak a bontás utáni hasznosítással a kohóktól.
A honvédelmi tárca tájékoztatása szerint szintén a HM Currus Zrt. vásárolt a minisztériumtól 2008 februárjában 120 BMP-t, mintegy 341 millióért. Ezek működőképes harcjárművek voltak, így fegyvernek minősültek az eladásuk idején. A bontott eszközöket magyar és külföldi vállalkozók vették meg, a működő járművekből pedig értékesítettek Ukrajnába és Csehországba is fegyverforgalmazási engedéllyel rendelkező vállalkozóknak.
A fegyvereladási ügy azért sem szokványos, mert a bontott harcjárműveket darabonként mintegy 400 ezer forintért értékesíthették, ami gyakorlatilag még ócskavasárnak sem tekinthető. A BMP-kből körülbelül tíz tonna fém nyerhető ki a bontás után, ennek nyolcvan százaléka vas és acél, tíz százaléka könnyűfém, például jól értékesíthető alumínium és réz. Egy bontott harcjármű ez alapján a fémkereskedelmi adatok szerint közel másfél millió forintért adható el a piacon. A még működő BMP-ket pedig közel hárommillióért, vagyis egy alsó kategóriás gépkocsi értékén adhatták el ismeretlen kereskedőknek, miközben eredetileg több mint húszmillió forintot fizettünk a nyolcvanas évek végén ezekért.
Az inkurrencia hulladékként történő eladásában a legnagyobb port Kabai Károly vállalkozó ügye kavarta. Az MSZP-s polgármesterjelöltet három és fél év letöltendő börtönbüntetésre ítélték adócsalásért. A nyírségi cigányokkal törvényellenesen számlázgató fémkereskedő az ellene indított eljárás idején aktívan részt vett a szocialisták kampányában, miután 292 milliós állami megbízást kapott a Juhász Ferenc vezette honvédelmi tárcától a hadrendből kivont tanklőszerek megsemmisítésére. A volt nyírbogáti alpolgármester érdekeltsége ugyanakkor a katonai elfekvő készletek lőszereiből származó acélhulladékot adott el az Ózdi Acélművek Kft.-nek. A vállalkozás az előző választási ciklusokban mintegy 300 tonna acélhulladékot vehetett a HM Currus Rt.-től, ahol a hadrendből kivont eszközök értékesítésének felgyorsítása céljából Kabai volt alkalmazottja, Tácej Zoltán lett a vezérigazgató-helyettes 2004 elején.