Uniós fejlesztési programok révén összesen tizenkétmilliárd forintos forrás jut a szakorvosok és a szakdolgozók képzésének, továbbképzésének támogatására – jelentette be tegnap Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár. Az összeg felére, azaz hatmilliárd forintra a munkavállalók pályázhatnak. A szakképzésben, továbbképzésben való részvételüket támogatnák például a tankönyvek megvásárlásához, az utazás vagy a lakhatás költségeihez való hozzájárulással. A pályázati pénzek elnyerésének feltétele – a rezidensek ösztöndíjprogramjához hasonlóan –, hogy a pályázónak legalább annyi ideig kell még a közszolgálati egészségügyben dolgoznia, ameddig az ösztöndíjat kapta, továbbá ez idő alatt nem fogadhat el hálapénzt, s nem részesülhet beszállítói ösztönzésben sem.
*
Aki megszegi a feltételeket, annak vissza kell fizetnie a támogatást – szögezte le Szócska. További hatmilliárd forintot az egészségügyi intézményeknek szánnak, amelyek ezt például a dolgozók továbbképzéséhez kapcsolódó helyettesítésekre, illetve foglalkoztatási támogatásokra használhatnák fel.
Szócska Miklós közölte: megkeresik az érintett szakmai szervezeteket és a részletekről egyeztetnek velük. A pályázati kiírás várhatóan szeptemberben jelenik meg, s az év végén lehet hozzájutni a pénzhez. Az államtitkár nem említett konkrétumot, hogy egy-egy szakorvos vagy szakdolgozó mekkora összeget kaphat, annyit mondott: a rezidenseknek ajánlott százezer forintos ösztöndíj megadta a nagyságrendet. – Az összeg messze elmarad attól, amit én szeretnék – fogalmazott, hozzátéve, további lépések következnek. A támogatásból részesülők számát ezres nagyságrendűre tette. Az államtitkár egyébként tisztában van azzal, hogy az intézkedés bérfeszültséget okozhat.
Arra a kérdésre, hogy milyen életpályamodellt kínálnak annak a több tízezerre tehető orvosnak és szakdolgozónak, aki nem szeretne újabb szakvizsgát vagy szakképesítést szerezni, hanem jelenlegi helyén és beosztásában akar tovább dolgozni tisztességes bérért, Szócska úgy fogalmazott: bízom az ország gazdasági teljesítőképességében, ezekkel az intézkedésekkel ezt az időszakot kell átvészelni. Általános béremelésről azonban még korai beszélni – szögezte le.
Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke kérdésünkre úgy fogalmazott: vitathatatlan, hogy minden támogatásra szükség van, de a béreket kell emelni. Nem húzza ki a bajból az érintetteket az, hogy ösztöndíjjal segítik a sokadik szakvizsgájuk megszerzését. Nem vagyunk telhetetlenek, de be kell végre látni, ez nem oldja meg az alapvető gondokat, amelyek oda vezettek, hogy falvak sokaságában már nincs háziorvos, s egész régiókban hiányzik például a szájsebész vagy a baleseti sebész. Hozzátette: célszerű lett volna a bejelentés előtt egyeztetni a szakmai szervezetekkel, amelyet ezúttal is elmulasztott az államtitkárság.
Egy ilyen támogatás százalékos arányban komoly többletet jelent az érintettek fizetésében, de mára olyan szélesre nőtt a szakadék a külföldön kínált bérek és az elkeserítően alacsony hazai fizetések között, hogy az megkérdőjelezi a mostani intézkedés hatásosságát – vélte Bélteczki János, a Magyar Orvosok Szövetségének vezetője. Így ez a lépés nem alkalmas a külföldre távozók számának jelentős mérséklésére – tette hozzá, hiányolva az előzetes egyeztetést.
Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnöke úgy fogalmazott: komoly előrelépést jelent minden, ami a szakképzést segíti, olyan nagy ugyanis a munkaerőhiány, nagyok az anomáliák. Nem telik el egy hét sem, hogy ne kérnének többen támogatást ilyen jellegű kiadásokhoz a kamarától. Ugyanakkor leszögezte, bérrendezés nélkül nem lehet rendbe tenni az ágazatot, hiszen tömegek várnak fizetésük emelkedésére.
Bugarszki Miklós, a Magyar Ápolási Egyesület vezetője leszögezte: örülnek a lépésnek, de ez önmagában nem alkalmas a drámaian alacsony bérek okozta gondok megoldására. Ha ez egy komplex program része, amely magában foglalja a fokozatos béremelést, akkor lehet érdemi hatása. De addig ez csak mézesmadzag, átmeneti hangulatjavítás.
origo.hu
Zsidózva káromkodik a Tisza Párt sajtósa – videó
