Tíz évig dolgoztak az „új Biblián”, de indokolja az alaposságot, hogy 1908 óta nem esett át ráncfelvarráson Károli Gáspár 1590-es Szentírás-fordítása. Ráadásul nem csupán annyi volt a feladat – nem is csak azt végezték el –, hogy egy mai gondolkozásmóddal alig érthető szöveget vagy annak kései, átkentebb változatát kilakkozzák; evangélikus, református, baptista teológusok, valamint nyelvészek, irodalmárok láttak neki a gigantikus munkának. Érdekesség, hogy volt olyan ószövetségi rész, ahol – külső segítségként – zsidó teológus tanácsát is kérték.
– Amikor nekikezdtünk, azt hittem, ez sokkal könnyebb és gyorsabb lesz. A szöveg érthetővé tételén kívül rengeteg váratlan kérdés felmerült; olyan dolgokat is meg kellett oldanunk, mint a nyelvészek és a teológusok párbeszéde – kezdte az MNO-nak egy nagy sóhajtás kíséretében Győri Tamás József evangélikus lelkész. A decemberre már végleges formát kapott kiadvány szövegének tartalmilag a vizsolyi Biblia az alapja, de a munka a most legelterjedtebb, 1908-as revízió szövegéből indult ki. – Emellett azért figyelembe vettük az összes Károli-Biblia-szövegváltozatot Vizsolytól 1908-ig, más magyar fordításokat, és főképp német és angol nyelvű fordítások is a segítségünkre voltak. A most „elkészült” teljes Biblia újszövetségi részét 2007-ben már próbakiadásként megjelentettük – emelte ki a teológus.
Károli-e még?
A munkát a Károli Gáspár-díjas Baranyi József vezette, aki a Magyarországon 1995-ben megjelent – a Biblia összes szavát tartalmazó – Konkordancia a Károli Bibliához című szövegmutató szótár összeállításával lett először ismertté.
Izgalmas kérdés, hogy az archaizáló nyelvi fordulatoktól részben „megszabaduló” szöveg után mitől marad mégis Károli nevével összeegyeztethető a nyelvezet, illetve hogyan élhetnek tovább a régi nyelvváltozatok mint kulturális alapértékek. Győri Tamás József le is szögezi:
– Az élet megy tovább, a nyelv változik. A munkával nem az volt a puszta cél, hogy Károli Gáspár nevét ne felejtsék el az emberek, hanem még inkább az, hogy az a hatás, amelyet a Károli-fordítás évszázadokon keresztül a nemzetre gyakorolt, tovább élhessen. A most százesztendős szöveg is már nagyon messze van a mindennapi nyelvhasználattól, ahhoz, hogy a mai olvasó helyesen érthesse, egyfajta megterhelő magyarról magyarra történő fordítást kell az értelmezés során eszközölnie. A szöveg átdolgozása során arra törekedtünk, hogy amit lehet, megtartsunk a veretes szövegből, de ami a helyes értést akadályozza, attól megtisztítsuk a szöveget. Ennek az érzékeny egyensúlynak a megtalálása volt a legnehezebb feladat.
És nemcsak nyelvében él a Biblia, hanem a mobilon is; ugyanis idő közben elkezdtek dolgozni az „új Biblia” iPhone-os és androidos alkalmazásán, ami hamarosan elérhető lesz.
– Mert hogyan szól a missziós parancs? Nem azt mondja Jézus, hogy legyen minél nehezebb eljutni az embereknek az evangéliumhoz, hanem azt, hogy „tegyetek tanítványommá minden népet”, azaz az evangéliumot kell közel vinni hozzájuk. A Biblia nem egy szakkönyv, hanem olyan valódi kézikönyv, melynek a mindennapokban is szó szerint kéznél kell lennie. Ha az embereknek a telefon van a kezükben, akkor a telefonnal együtt. Androidos alkalmazásban már most is elérhető az újonnan revideált Károli-Biblia szövege, de készül az önálló alkalmazás is, mely amellett, hogy „offline” módon működik, egyéb technikai lehetőségeket is kínál. Például igevers küldése SMS-ben vagy a szövegkeresési funkció – fogalmaz Győri. Attól nem tart, hogy egyik pillanatról a másikra elveszne a régi szövegváltozat; mindez természetes módon fog végbemenni. A protestáns egyházaknál nincs előírva, hogy melyik szövegváltozatot kell használni az istentiszteleteken, sok lelkész már most is az „új Biblia” szövegét használja.
Setétség és vala? Radír!
Megkértük a lelkészt, idézzen a Bibliából egy helyet, ahol szembetűnő a különbség mondjuk az 1908-as és a 2011-es szövegváltozat között. Válaszul rögtön az elejére lapozott; a teremtés történetének kezdő mondatában „setétség” és jó néhány „vala” is fellelhető, amit egész egyszerűen át tudtak írni „sötétségre”, illetve „voltra”.
A Veritas Kiadó az „új” Biblia könnyebb értelmezhetőségétől, a mai igényekhez igazodó megjelenéstől, valamint a modern eszközökben rejlő új felhasználási lehetőségektől a rendszeres bibliaolvasókon túl a fiatalok szélesebb körű elérését is várja. Mint ismeretes, Norvégiában tavaly a piac sikerkönyve az új norvég bibliafordítás lett, amelyet a szakértők elsősorban a gördülékeny irodalmi nyelvezetnek és az olvashatóságra törekvő fordításnak tulajdonítanak.
A magyar könyvből decemberben 7000 példány készült, de a nagy érdeklődésre való tekintettel már biztos, hogy utánnyomják. A nagy könyvterjesztők polcaira ezen a héten – húsvétra is készülve – kerül.
