Okiratok cáfolják az ügyészség indokait

A Magyar Nemzet elsőként 2005. szeptember 21-én foglalkozott a Fittelina Ingatlanbefektetési és Hasznosító Kft.-vel, amely Dobrev Klárának és édesanyjának, Apró Piroskának 1995-ben az önkormányzattól vásárolt és társasházzá átalakított rózsadombi villájukban hajtott végre luxusberuházást. Dobrev Klára és Gyurcsány Ferenc családi vállalkozásként 1995-ben hozta létre a Fittelinát, amelynek ügyvezetője eleinte Dobrev, majd sportminiszteri kinevezéséig Gyurcsány volt. Az alapításkor Dobrev Klára a villában lévő 159 négyzetméteres lakásának kizárólagos bérbeadási jogát átengedte a kft.-nek 16 millió forint értéken. A házaspár megállapodott abban is, hogy a kft. a lakás funkciójának megtartása mellett a Dobrev tulajdonában álló ingatlanrészt átépítheti, felújíthatja.
A kft. belevágott a szemlőhegyi villa teljes átépítésébe: a társasházi közös tulajdonban álló telek felszíne alatt fitneszközpontot hozott létre, a rekreációs területen 30 millió forintos uszodaberuházást valósítottak meg, emellett szaunának és szoláriumnak is jutott hely. A villát lifttel szerelték fel, és a kertben öntözőrendszert alakítottak ki. A beruházásra fordított összegből egyéb lakberendezési tárgyra is futotta. Az építkezést 1997-ben fejezték be, és az 58 millió forintos beruházást felvették a cég könyvelésébe, valamint megkezdték az értékcsökkenési leírását, így több millió forinttal apasztották a társaság adóalapját.
2002 októberében Dobrev Klára eladta üzletrészét férjének, egyben megszüntették a hasznosítási szerződést is. Ezzel az 58 millió forint értékű luxusberuházással az ingatlan tulajdonosai ellenérték nélkül, természetbeni juttatásként gazdagodtak. A hasznosítási jog megszüntetésekor a kft.-nek a természetbeni juttatás után 24,7 millió forint személyi jövedelemadót és 6,1 millió forint egészségügyi hozzájárulást kellett volna fizetnie az adóhatóságnak. Ennek azonban a társaság mérlegében nincs nyoma. Emellett a kft.-nek a beruházást a könyveléséből ki kellett volna vezetnie, de ezt a Fittelina jogsértő módon nem tette meg.
2002 novemberében a Fittelina Kft. nevében eljáró Gyurcsány Ferenc lízingszerződést kötött Gyurcsány Ferenc magánszeméllyel a jogellenesen nyilvántartott eszközökre. A valótlan tartalmú lízingszerződésre feltehetően azért volt szükség, hogy ezzel palástolják a hatóságok előtt az adócsalásgyanús cselekményeiket. 2003 októberében a 24,5 millió forint veszteséget felhalmozó Fittelina Kft.-t beolvasztották Gyurcsány törvényellenes tulajdonosi meghatalmazása alapján a nyereséges Altus Rt.-be. A beolvadás következtében az Altus Rt. a Fittelina Kft. jogutódja lett. A mai napig él az a jogellenesen megkötött lízingszerződés, amelyet a Fittelina Kft. és Gyurcsány Ferenc kötött.
Deutsch-Für Tamás fideszes országgyűlési képviselő 2005. november 1-jén más egyéb bűncselekmények mellett személyijövedelemadó-csalás bűntettének gyanúja miatt tett feljelentést a Legfőbb Ügyészségen.
Az ügyészség a Fittelina Kft. ügyében a személyi jövedelemadó-csalás tekintetében egyetlenegy indokkal tagadta meg a nyomozás elrendelését. Arra a feltételezésre – és hangsúlyozottan csak feltételezésre – hivatkozott, hogy a Fittelina Kft. a Szemlőhegy utcai ingatlanon elvégzett építkezés során úgynevezett ráépítéssel megszerezte a társasház tulajdonjogának egy részét. Az ügyészség feltételezése szerint az uszoda és egyéb bővítmények a Fittelina Kft. tulajdonába kerültek, azaz Dobrev Klára és Apró Piroska természetbeni juttatásként nem kapta meg azokat, így személyi jövedelemadót sem kellett fizetni az értéknövekedés után.
A nyomozó hatóság a ráépítés fikcióját arra alapította, hogy az ingatlan tulajdonosai, Apró Piroska és a Budapest II. kerületi önkormányzat, hozzájárultak a luxusberuházás kivitelezéséhez, és ezáltal tudomásul vették, hogy a cég ráépítéssel tulajdonjogot szerez az ingatlanban. Az ügyészség szerint Gyurcsány Ferenc ingatlan-lízingszerződést kötött a Fittelina Kft.-vel, az ügyészség ebből arra a következtetésre jutott, hogy a Fittelina Kft. a társasház tulajdonosa. Az ügyészség saját feltételezéseinek alátámasztására semmilyen nyomozati cselekményt nem végzett, az érintetteket nem hallgatta meg, bizonyítási eljárást nem folytatott le, hanem az elképzelését tényként kezelve megtagadta a nyomozást.
Deutsch-Für Tamás lapunknak elmondta, hogy az elutasító határozat után – mivel az ügyben az addig rendelkezésére álló információk, tények, dokumentumok teljes mértékben ellentétesek voltak az ügyészség feltételezésével – megpróbálta az ügyészség helyett felderíteni a valóságos helyzetet. Ennek során olyan új döntő tények, okiratok birtokába került, amelyek egyértelműen megdöntik az ügyészség ráépítési fikcióját, és alátámasztják az adócsalás bűncselekményének elkövetését. A képviselő birtokába került dokumentumok egyértelműen bizonyítják, hogy a Fittelina Kft. nem szerezte meg ráépítéssel az ingatlan tulajdonjogát, és a társasház tulajdonosai ezzel a helyzettel tisztában voltak. Bizonyítják továbbá azt is, hogy mivel a Fittelina Kft. nem volt a társasház tulajdonosa, így a jelenlegi miniszterelnökkel sem köthetett 2002-ben ingatlan-lízingszerződést.
A Deutsch-Für Tamás által kiderített valós helyzet tehát a következő. Az ingatlan-nyilvántartásból kiderül, hogy Apró Piroska 2004-ben megvásárolta az ingatlanban meglévő önkormányzati tulajdonrészt. Aprónak az önkormányzathoz benyújtott írásbeli vételi szándéknyilatkozata azt tartalmazza, hogy 2004-ben a társasház kizárólag az ő és családtagjai tulajdonában állt, és az ingatlanon – egy magánszemély haszonélvezeti jogán kívül – más kívülálló személynek semmilyen joga nem állt fenn. Apró Piroska egy korábbi nyilatkozatában pedig kifejezetten az ingatlan-nyilvántartásnak megfelelő tulajdonviszonyok változatlanságát rögzíti.
Tényként leszögezhető, hogy Apró Piroska családtagjai körébe sem a Fittelina Kft., sem annak jogutódja, az Altus Rt. nem sorolható. Ezen társaságoknak az ingatlanon – az ügyészi fikció szerint – fennálló tulajdonjogáról, vagy bármilyen, az ingatlanra vonatkozó egyéb jogosultságáról Apró Piroska említést sem tesz az önkormányzatnak tett vételi nyilatkozatában. Az ügyészségnek az a feltételezése tehát, amely szerint a tulajdonosok megállapodtak a Fittelina Kft. tulajdonszerzésében, egész egyszerűen nem igaz, hiszen a villa fő tulajdonosának, Apró Piroskának fogalma sem volt arról, hogy az addigi tulajdonosokon kívül bárki más tulajdonos lenne az ingatlanban 2004-ben. Mindezt okiratban saját maga ismerte el.
Deutsch-Für fideszes országgyűlési képviselő Apró Piroska nyilatkozatainak ismeretében 2006-ban megkereste a II. kerületi önkormányzat gazdasági és tulajdonosi bizottságának elnökét, és tájékoztatást kért a Szemlőhegy utcai ingatlan ügyében. A bizottság elnöke 2006 februárjában tett nyilatkozatában kijelentette, hogy a társasházban az önkormányzat 1995–2005 között volt tulajdonos. Az ingatlan tulajdonviszonyaiban történő bármilyen változás jóváhagyása a tulajdonosi bizottság hatáskörébe tartozott. A bizottságnak a megjelölt időszakban nem volt tudomása arról, hogy az ingatlan közös tulajdoni arányaiban változás történt volna, ilyen tárgyban a bizottság határozatot nem hozott. A tulajdonosi bizottság a társasházban meglévő önkormányzati tulajdoni hányadának eladása során megvizsgált minden lényeges jogi és ténybeli körülményt, és ennek alapján a valós tulajdonosi helyzetet rögzítve adta el a tulajdonát Apró Piroskának. Az önkormányzat abban a tudatban és azzal a szándékkal kötötte meg az adásvételi szerződést, hogy a szerződésben szereplő, az ingatlan-nyilvántartással megegyező tulajdoni viszonyok a valós tulajdoni helyzettel azonosak. A vevő, Apró Piroska az adásvételi tárgyalások során nem jelezte az önkormányzat részére azt, hogy a szerződésben rögzítettek ne felelnének meg a valóságos tulajdoni helyzetnek, azaz hogy az ingatlanban az eddigi tulajdonosokon kívül más is tulajdonos lenne. Tehát arról, hogy az ingatlanban a Fittelina Kft. tulajdonjogot szerzett volna, és ennek következtében a tulajdoni arányok megváltoztak volna, a másik tulajdonostárs, az önkormányzat sem tudott, és ahhoz nem járult hozzá.
A világhálón olvasható: Dobrev Klára 2006. február 27-i nyilvános vagyonnyilatkozata azt tartalmazza, hogy a Szemlőhegy utcai ingatlan 400 négyzetméterének 1/1 arányban tulajdonosa. A vagyonnyilatkozat szerint az ingatlanhoz Dobrev Klára 1995-ben adásvétel útján jutott hozzá. Ez az állítás ellentétes a tulajdoni lapon szereplő tényekkel. Az ingatlan-nyilvántartás szerint ugyanis Dobrev Klára a Szemlőhegy utcai ingatlanban 1995-ben mindössze egy 159 négyzetméteres lakást vásárolt meg. Eltekintve ettől az „apró” ellentmondástól, a Dobrev Klára vagyonnyilatkozatában feltüntetettek szintén azt támasztják alá, hogy a Fittelina Kft. nem szerzett az ingatlanban tulajdonjogot az 1995. évi beruházással.
A Szemlőhegy utcai társasház mindhárom tulajdonosának egybehangzó jognyilatkozata tehát azt bizonyítja, hogy az ügyészi feltételezéssel ellentétben a Fittelina Kft. nem szerzett az ingatlanban tulajdonrészt. Ebből a tényből viszont egyenesen következik, hogy Gyurcsány Ferenc az ügyészi feltételezéssel ellentétben nem köthetett saját cégével ingatlan-lízingszerződést. Ezt a miniszterelnök legfrissebb, 2006. február 27-i vagyonnyilatkozata is megerősíti, mivel a kormányfő abban nem tüntetett fel ingatlanra vonatkozó használati jogot.
Deutsch-Für Tamás a tudomására jutott új tények és okiratok birtokában ismételten feljelentést tett, immár nemcsak ismeretlen tettesek, hanem Gyurcsány Ferenc, Apró Piroska és Dobrev Klára ellen, különösen nagy összegű adó- és társadalombiztosítási csalás, valamint magánokirat-hamisítás bűncselekménye miatt. A fideszes politikus lapunknak leszögezte, hogy a jogállamiság és az igazságszolgáltatás működése szempontjából megdöbbentőnek és felháborítónak tartja, hogy a miniszterelnököt és családtagjait érintő súlyos, köztörvényes adócsalásgyanús ügyben az ügyészség helyett állampolgároknak kell felderíteni a valóságos tényállást. Az ügyészség az ügy felderítése helyett olyan fikciókat, feltételezéseket gyártott, amelyek valótlanságát igen rövid időn belül okiratokkal lehetett bizonyítani. Ezek a teljesen alaptalan hatósági feltételezések kizárólag arra alkalmasak, hogy meggátolják az igazság kiderítését a miniszterelnököt érintő köztörvényes bűnügyben.