Szabó hivatalból indított vizsgálata megállapította, hogy a szociális biztonsághoz való joggal, a gyermekek védelemhez való jogával összefüggő visszásságot okoz az, ahogyan az önkormányzatok feltételekhez kötötték a segélyek kifizetését. A vizsgálat Monok, Ivád és Sárospatak önkormányzati szabályozására terjedt ki, de a közlemény szerint az elemzett alapjogi dilemmákkal kapcsolatos megállapítások a nyilvánosságon keresztül minden egyes önkormányzathoz szólnak.
Az állampolgári jogok biztosa megállapította, hogy a vizsgált önkormányzatok esetenként a törvényi felhatalmazás hiányában, máskor azzal ellentétesen, illetve azon túlterjeszkedve határoztak meg feltételeket a rendszeres szociális segély, valamint egyes gyermekvédelmi támogatások folyósítására. A közlemény szerint a rendelkezések szövege nem kellően egyértelmű, így az önkényes jogalkalmazás lehetősége miatt, a jogbiztonság sérelme mellett, potenciálisan a hátrányos megkülönböztetés veszélyét is felveti. A jelentésben a biztos hangsúlyozta, hogy a törvényben szereplő közmunkavégzés elsősorban motiváló erejű lehetőség, munkabér jár érte. Ezzel szemben a segélyösszeg „ledolgoztatásának” egyfajta büntető jellege is lehet.
A biztos álláspontja szerint nem elfogadható az önkormányzatok érve, hogy a tudottan törvénytelen lépésen kívül nem volt más eszközük a probléma kezelésére. Az ombudsman több alternatív, egyúttal jogállami eszközre is felhívta a figyelmet. Így például – mutatott rá – kezdeményezni lehet, hogy az Országgyűlés jogalkotóként keressen megoldást.
Szabó Máté felkérte a települések polgármestereit, hogy a jelentésben megfogalmazott szempontrendszer alapján 60 napon belül vizsgálják felül és helyezzék hatályon kívül a kifogásolt rendelkezéseket. Kezdeményezte továbbá az illetékes közigazgatási hivatal vezetőjénél, kísérje fokozott figyelemmel azt, hogy az említett önkormányzatok eleget tettek-e ennek az ajánlásnak.
(MTI)

Kóros elmeállapotú nő akart bírót és rendőrkapitányt ölni
A hivatalokat is megfenyegette.