Ocsút a búzától: Draskovics nehezen értelmezi a Btk.-t

Sok javaslat van a minisztérium asztalán, a többi között a büntető törvénykönyv módosítását is mérlegeljük – mondta Draskovics Tibor, az igazságügyi tárca vezetője kedden a köztelevízió reggeli műsorában annak kapcsán, milyen jogszabályi változásokat terveznek a homoszexuális-felvonuláson történt, illetve az állami ünnepeken szinte általánossá vált rendbontások miatt.

Draskovics Tibor szerint a jogállamnak alkalmazkodnia kell ehhez az új helyzethez, ha kell, a jogszabályok megváltoztatásával, például a büntető szabálysértési rendelkezések megváltoztatásával. „Adott esetben úgy, hogy olyan esetekben, amikor ma az előkészület nem büntethető, tegyük azt büntethetővé, ha úgy látjuk, hogy ez kell a közrend védelméhez” – fogalmazott. Arra a kérdésre, hogy feltétlenül szükséges-e a jogszabály-módosítás, Draskovics Tibor azt közölte: a jelenlegi Btk. néhány ponton „olyan nehezen értelmezhető fogalmakkal operál”, amelyek elbizonytalanítják mind az ügyészséget, mind a bíróságot.

A miniszter igennel válaszolt arra az újságírói kérdésre, a bizonytalanság abból fakad-e, hogy a tényállások tágan értelmezhetők. Láthatóan van a jogszabályok alkalmazásában 2006 ősze óta némi bizonytalankodás, hogyan is kell kezelni ezeket a politikai véleménynyilvánítástól a legdurvább erőszakig terjedő cselekményeket, amelyeknek vagy van politikai indíttatása, vagy nincs – mondta a miniszter. Hozzátette: szükséges, hogy a közvélemény, a rendőrség, az ügyészség és a bíróság is világosan értse és tudja, mi a teendő ebben a helyzetben. Fontosnak nevezte, hogy szét lehessen választani az ocsút a búzától, vagyis a politikai véleménynyilvánítást a szabálysértéstől és a bűncselekménytől.

Az utóbbiak kapcsán hozzátette: „olyan büntetések lesznek – ha ezek indokoltak –, amelyek meggondolásra késztetik mindazokat, akik így szeretnének fellépni”. Szólt arról is, hogy 18 évvel a rendszerváltozás után van némi ódzkodás állást foglalni a politikainak látszó ügyekben, pedig aki mások szabadságát korlátozza, vagy rongálást követ el, illetve fellép a rendőrök ellen, az nem politikai véleményt nyilvánít – még ha politikai is a motívuma –, hanem „valamennyiünk ellen lép fel”, mivel „az ott álló rendőr bennünket képvisel”. A július 5-én történtekkel kapcsolatban reményét fejezte ki, hogy mindazok, akik megsértették a törvényt, megkapják a jogszabályban meghatározott büntetésüket. Hozzátette: közülük a legsúlyosabbat azok követték el, akik erőszakkal léptek fel a rendőrök ellen.

(MTI)