Megerősítik a fontos intézmények informatikai biztonságát

A nemzetbiztonsági kabinet pénteki ülésén úgy döntött: meg kell erősíteni a fontos intézmények és létesítmények informatikai biztonsági védelmét, és fel kell gyorsítani az informatikai biztonságot fokozó törvény-előkészítést – közölte a testület ülése után Szilvásy György miniszter titkársága. •„Szilvásy György és bandája” lejáratná a Fideszt

MNO
2008. 09. 12. 13:12
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A kabinet a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító miniszter kezdeményezésére egy folyamatban lévő büntetőügy kapcsán ült össze. Mint a közleményben olvasható: egy „titkos hálózat működtetői megkísérelték a behatolást az elektronikus kormányzati gerinchálóhoz kapcsolódó egyes kormányzati szervek információs rendszerébe, veszélyeztetve ezzel e szervek törvényes és biztonságos működését”.

Szilvásy György arról tájékoztatta a kabinetet, hogy egy a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) látókörébe került biztonsági vállalkozás eredeti rendeltetésétől eltérően „internetes kapcsolattartásra és információgyűjtésre alkalmas titkos hálózatot hozott létre”.

„Ezt széles körű, jogosulatlan, titkos adatgyűjtésre – a gyanú szerint egyebek közt minősített információk megszerzésére – használták fel” – tudatták a közleményben. A tájékoztatás szerint az ügyben az NBH főigazgatója szeptember 10-én tett feljelentést a rendőrségen „számítástechnikai rendszer és adatok elleni bűncselekmény, államtitoksértés, valamint más cselekmények gyanúja miatt”, a nyomozás során a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) még aznap a cég telephelyén, illetve magánszemélyeknél számítástechnikai eszközöket foglalt le, az adatok kiértékelése folyamatban van.

A miniszter beszámolója alapján a kabinet „kezdeményezte a képviselői érintettségre és a folyamatban levő ügy kiemelkedő társadalompolitikai és nemzetbiztonsági jelentőségére tekintettel a nemzetbiztonsági bizottság rendkívüli ülésén történő soron kívüli tájékoztatást” – olvasható a közleményben.

Amint arról Horváth József, az UD Zrt. elnöke a Magyar Nemzetnek beszámolt: a rendőrök csak azt a két hivatalos hatástalanítási igazolással ellátott, muzeális Kalasnyikovot akarták látni, amelyet a közelmúltban vásároltak, illetve egy légfegyvert is alaposan megvizsgáltak. Egyórányi kutakodás után rádöbbentek, hogy az említett Kalasnyikovok nem minősülnek lőfegyvernek – mutatott rá Horváth, akiről tudni kell, hogy az Orbán-kormány időszakában, 1998 és 2002 között az NBH műveleti főigazgató-helyettese volt. Ezután a rendőrök közölték vele, hogy már csak magántitok jogosulatlan megismerése miatt folyik az eljárás. A cégvezető kiemelte: fogalma sincs, miért az ő cégét és lakását dúlták fel, ugyanis semmilyen törvénybe ütközőt nem követtek el. Úgy vélte, Laborc Sándor feljelentése mögött felsőbb politikai utasítás állhat. Magának az akciónak az időzítése és módja egy jól megszervezett politikai lejárató akciót sejtet – mutatott rá a volt nemzetbiztonsági vezető.

Horváth József szerint felháborító, hogy a rendőrök a szerverszolgáltatónál tartott házkutatás során olyan cégek számítógépeit is lefoglalták, amelyeknek semmi közük az UD Zrt.-hez. Ráadásul a lakását felforgató NNI-sek még gyermeke Mp3-lejátszóját és DVD-filmjeit is elvitték, ami már-már bohózatba illő, de inkább tragikomikus – fogalmazott Horváth. Hozzátette: a razzia és a számítógépek lefoglalása az ötszáz embert foglalkoztató cégcsoport működését megbénította, és hatalmas károkat okoz nekik, ezért az eljárás lezárulta után kártérítési, illetve jó hírnév megsértése miatt személyiségi jogi keresetet nyújtanak be az NNI ellen.

A cégvezető jogi képviselője, Futó Barnabás lapunknak elmondta: hétfőn panaszt tesznek az eljárás miatt. Az ügyvéd hangsúlyozta: a lefoglalt tárgyakat nem sorszámozták, csupán azt írták a jegyzőkönyvbe, hogy hány darabot foglaltak le belőlük. Így később nem lehet majd beazonosítani, hogy egy-egy tárgyat hol foglaltak le, sőt azt sem lehet majd igazolni, hogy azok egyáltalán a cég vagy vezetőinek tulajdonában voltak-e – mutatott rá Futó Barnabás.

Az ügy kapcsán a támadással összefüggésbe hozott Freemail levelezőrendszert üzemeltető Origo azt közölte az MTI-vel, hogy nincs tudomásuk tömeges elektronikus támadásról.

(mti, MNO)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.