A tanyák jövője mellett az uniós kábítószerhelyzetről, a Négy Mancs elnevezésű állatvédő szervezet tevékenységéről, a szén-dioxid-kibocsátók közti kvótamegosztásról, valamint a Kenedi-bizottság jelentéséről beszéltek a képviselők kedden napirend előtt a parlamentben.
Winkfein Csaba (MSZP) a legfrissebb uniós kábítószerügyi jelentés kapcsán kiemelte: a jelentés pozitív fejleményként említi meg, hogy stabilizálódni látszik Európában a kábítószer-fogyasztás. Hozzátette azonban: a jelentés arra is felhívja a figyelmet, hogy terjedőben van a kokainhasználat Európában. Mint mondta, Magyarország ebben a tekintetben továbbra is a kevésbé érintett országok közé tartozik. A kormánypárti politikus kiemelte azt is: 2006 végén Európában az intravénásan adagolt kábítószerek használói körében alacsony volt a diagnosztizált HIV-fertőzések száma, továbbra is sokan vannak azonban azok, akiket a hepatitis vírusa fertőzött meg. Elmondta, hogy Magyarországon az AIDS előfordulása az intravénás kábítószerek használóinak körében még nem jelent meg, hazánkban is magas viszont a hepatitis C vírusával fertőzöttek száma a használók között. Korózs Lajos, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium államtitkára azt mondta: egész Európában magas szinten áll a kábítószer-használat, a jelentés ugyanakkor pozitív képet fest Magyarországról. Hozzátette: az EU jelentése egyfajta haladási irányt is megszabott Magyarország számára a nemzeti drogstratégiára nézve.
Karsai Péter (MDF) arról beszélt, hogy a Négy Mancs elnevezésű civil szervezet elsőként a libahízlalók ellen indított támadást, most pedig a nyúltartók ellen. Mint mondta, feltűnő a megtámadottak szokatlan hallgatása. Hangsúlyozta, hogy a Négy Mancs kizárólag magyar céget, magyar termelőt támad, ami Magyarországra vet rossz fényt Európában. A kialakult helyzetet a magyar gazdálkodók elleni támadásként kell értékelni, mivel a civil szervezet magatartása a jogi és az etikai normákat is sérti – jelentette ki. Gőgös Zoltán földművelésügyi államtitkár azt válaszolta: az első kampány 2006-ban indult a liba- és kacsatartókkal szemben. Hozzátette: a magyar termelők esetében szó sincs kínzásról, hiszen nálunk az Európában elfogadott módon tartják az állatokat.
Rétvári Bence (KDNP) azt hangsúlyozta: a kiotói egyezmény keretében létrejött nemzetközi kvótakereskedelmi rendszer alkalmas arra, hogy a szén-dioxid kibocsátásának csökkentésére ösztönözzön. Az ellenzéki képviselő megemlítette, hogy a miniszterelnök érdekeltségi körébe tartozó cég, a Motim Rt. is részesült a 2005–2007-es nemzeti szén-dioxid-kibocsátási kvótából. Hozzátette: a cég a négyszeresét kapta annak a kvótának, amelyre szüksége volt, így a Motim Rt. nyolcvanmillió forintért tudta értékesíteni saját kvótafeleslegét.
Szabó Imre környezetvédelmi miniszter azt válaszolta: a kiotói kvótának csak az államok közötti kereskedelmi rendszerben van jelentősége, a hazai kvótakiosztáshoz nincs köze. Kiemelte: a parlament nagy többséggel fogadta el a hosszú távú klímastratégiát, melynek alapvető célja a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése. A miniszter kiemelte azt is: a kormány 2005-től 2007-ig 213 létesítmény között megközelítőleg 31 milliárd tonnának megfelelő kvótamennyiséget osztott ki. Hozzátette: nemcsak a Motim Rt., hanem minden érintett kibocsátó is magasabb keretet kapott, mert hitelesített adatok hiányában a cégek a múltbéli termelési adatok alapján határozták meg a kvótákat. A többletkvóta-mennyiséget pedig minden cég szabadon értékesíthette – mondta.
Gulyás József (SZDSZ) arról beszélt, hogy csaknem húsz évvel a rendszerváltás után az állambiztonsági iratokat még mindig nem lehet megismerni. Felhívta a figyelmet arra, hogy a Kenedi-bizottság szerint az iratok 29,5 százaléka a volt katonai és polgári biztonsági szolgálatoknál maradt. „Milyen érdekek és akaratok miatt kell rejtve tartani az iratokat?” – tette fel a kérdést. Elmondta, hogy az SZDSZ a jövő héten benyújtja saját javaslatát, amely többek közt azt tartalmazza: ki kell mondani, hogy a diktatúra valamennyi köziratának közlevéltárban van a helye. Szilvásy György, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős tárca nélküli miniszter azt válaszolta: 2003 óta az a kormányzati szándék, hogy minél szélesebb körben valósuljon meg az információs kárpótlás. Elmondta, hogy a kormány a Kenedi-bizottság jelentése alapján december 15-ig készíti el a törvénymódosítást. Hozzátette: nincs olyan szándékuk, hogy a mágnesszalagokon található adatokat eltitkolják.
Lezsák Sándor (Fidesz) az életrevaló tanyák jövője érdekében szólalt fel napirend előtt. Emlékezetes, az MNO korábban bővebben beszámolt a tanyák helyzetéről. Lezsák Sándor délelőtt a parlamentben elmondta: az ellenzéki párt határozattervezetet nyújt be a parlament elé, amely leírja: a tanyák fennmaradása érdekében az Országgyűlés nyilvánítsa ki, hogy a tanyás településrendszer és gazdálkodási forma a magyar nemzeti örökség része. A tervezet felkéri a kormányt, hogy a 2010. évre vonatkozó központi költségvetésben és adótörvényekben kiemelten kezelje a tanyák fejlesztését és az ott élők esélyegyenlőségét – mondta. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a tanyákon élők többsége nem áll sorba segélyért, holott – mint mondta – nekik is joguk van az egészséges élethez, a kultúrához, a járható utakhoz és a postai szolgáltatáshoz. Gőgös Zoltán földművelésügyi államtitkár elismerte, hogy a tanyákon az emberek naponta küzdenek meg a létfenntartásukért. Kijelentette, hogy az ellenzéki képviselő által említett határozattervezet tartalmával egyetért, és kezdeményezi a kérdésben az ötpárti egyeztetéseket.
(MTI)
