A 2008. évben több mint 19 ezer személysérüléses közúti közlekedési baleset történt, 69 százaléka lakott területen belül. A 2007. évhez képest a lakott területen kívül történt balesetek száma csökkent nagyobb mértékben, 11 százalékkal, míg kevésbé, 5 százalékkal a lakott területen belül okozott baleseteké. A balesetek 2000 óta emelkedő trendjét a 2005. és a 2007. év adatai megtörik, csökkenőbe fordult az irányzat. A balesetek 5 százaléka halállal végződött. A halálos balesetek száma az erősen eltérő mértékű csökkenés mellett májusban, júliusban és decemberben mutat 4, 7 és 13 százalékos emelkedést a 2007. év azonos hónapjainak adataihoz viszonyítva – áll a KSH közleményében.
A balesetet elszenvedők száma meghaladta a 26 ezret. Közülük 996 személy életét vesztette, a súlyosan megsérültek száma meghaladta a 7 ezret, a könnyen megsérülteké pedig a 18 ezret. A baleset során meghalt személyek száma 2008-ban 19 százalékkal csökkent 2007. évhez képest, erőteljesebben, mint ahogy az erre az évre vonatkozó uniós közlekedésbiztonsági tervekben szerepelt (8–9 százalék az EU egészében). A meghalt személyek 48 százaléka vétlen áldozat volt, 25 százaléka gyalogos. A meghalt személygépkocsi-vezetők 74 százaléka, az áldozatul esett elöl ülő utasok 62 százaléka nem használta a biztonsági övet.
A 2008. évben kizárólag a vasúti jármű és közúti jármű ütközése balesettípus mutatott növekedést, a 17 eset 27 százalékos növekedést jelent. A balesetek 63 százalékát okozták személygépkocsik, 9–9 százalékát kerékpárosok és teherszállító járművek, 7 százalékát pedig gyalogosok. A balesetek 91 százaléka járművezetők hibájából történt, leggyakrabban nem megfelelően választották meg a sebességet és nem adták meg az elsőbbséget. A 2007. év adataihoz viszonyítva a gyalogosok okozta balesetek csökkentek a legnagyobb mértékben 11 százalékkal, és a kerékpárosok okozta balesetek a legkevésbé (1 százalékkal).
Az autópályákon közlekedők 15 százalékkal kevesebb baleset okoztak, mint egy évvel korábban. A balesetek száma azonban autópályánként eltérően alakult: míg az M1-esen 31 százalékkal csökkent, addig az M30-ason háromszor annyi, az M7-esen pedig 14 százalékkal több történt, mint 2007-ben. Hozzá kell azonban tenni, hogy az M30-as autópálya 28 km-es szakaszán történt balesetek száma marginális, az összes baleset alig több mint 1 százaléka, az M7 autópályán pedig a 2008. évben 25,5 km új szakaszt adtak át a forgalomnak. A megsérült személyek 38 százaléka külföldi állampolgár volt.
A balesetek 12 százalékának hátterében szerepelt alkohol. Az ittasan okozott balesetek aránya 2005-ben volt utoljára ilyen kedvező, 2006-ban 13, 2007-ben 14 százalék volt. A járművezetőket tekintve, kizárólag a motorkerékpárosok által ittasan okozott balesetek száma nőtt az előző év azonos időszakához képest, 3 százalékkal. A személygépkocsi-vezetők által ittasan okozott balesetek száma az összes ittasan okozott baleseti számot (18 százalék) meghaladó mértékben, 24 százalékkal csökkent. Ebben – a közlekedésbiztonsági szakemberek véleménye szerint – a január 20-tól érvényben lévő új igazságügyi miniszteri rendelet („zéró tolerancia”) is szerepet játszott. Az ittasan okozott balesetek aránya a segédmotoroskerékpár-vezetők által okozott baleseteken belül a legmagasabb, 29 százalékos.
Régiós bontásban: a 2007. év adataihoz viszonyítva a balesetek száma mindenütt csökkenést mutat, legnagyobb mértékben a Dél-Alföldön és a Nyugat-Dunántúlon, egyaránt 10 százalékkal. Az adott területen bejegyzett tízezer gépjárműre jutó balesetek száma az észak-alföldi régióban, ezen belül Hajdú-Bihar megyében volt a legmagasabb: 65,9, míg Dél-Alföldön a legalacsonyabb: 44, szemben az országos 50-es átlaggal. Az ittasan okozott balesetek száma minden régióban csökkent, és a régiókon belül is csupán Baranya megyében nőtt, 6 százalékkal. A csökkenés a nyugat-dunántúli régióban volt a legjelentősebb, 30 százalékos.
rendőrkapitány
Kóros elmeállapotú nő akart bírót és rendőrkapitányt ölni
A hivatalokat is megfenyegette.
