A Duna vízgyűjtő területén a vízmennyiség magasabb az átlagnál, de nem éri el az eddig mért maximumot, a Tiszánál átlag alatti, a Mura–Dráva vidékén viszont a másfélszerese az eddig mért csúcsértéknek. Itt tehát számítani kell esetleges árvízre – mondta el az MNO-nak Göncz Benedek, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KvVM) árvízvédelmi osztályvezetője. A szakember kifejtette: önmagában a hó elolvadása nem okoz árvizet, veszély csak akkor alakul ki, ha egy hirtelen felmelegedés bő csapadékot is hoz magával. Ezt azonban nem lehet előre látni, hiszen a pontosabb meteorológiai előrejelzések csak hat napra előre szólnak – tette hozzá.
A vízügyi igazgatóságok természetesen minden évben megteszik a szükséges előkészületeket, vagyis folyamatosan figyelik az időjárás-előrejelzést, bejárják a helyszíneket, és ellenőrzik a védelmi rendszert. Ezenkívül kapcsolatot tartanak azokkal a szervezetekkel, amelyek az árvízvédelemben részt vesznek – tette hozzá a szakember. Mint mondta, a technikai védelem irányítása, illetve a szakmai feladatok a vízügyi intézmények dolga, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) csak lakossági veszély esetén avatkozik be, nagyobb baj esetén a kitelepítéssel kapcsolatos tennivalókat látja el.
Szentes György, az OKF szóvivője elmondta: egyelőre nem készülnek konkrét árvízre, a szükséges előkészületeket azonban minden évben megteszik. Ez azt jelenti, hogy a megyei szervezetekkel, illetve az önkormányzatok polgári védelmi szakalegységeivel közösen átnézik az árvízvédelmi terveket, illetve ellenőrzik a felszereléseket – tette hozzá a szakember.
A Dél-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság igazgatója pénteken az MTI-nek felidézte: utoljára 1975-ben volt veszélyesen magas a Dráva vízszintje, igaz, nem érte el a három évvel korábbi 618 centimétert a vízállás. Jelenleg a vízszint 3-3,5 méterrel alatta van az akkor mért legmagasabb értéknek, de még nem indult el az olvadás – tette hozzá György Béla. Mint arról beszámolt, a két nagy árhullámot követően a Dráva teljes magyarországi szakaszán megerősítették a gátakat, ám egy magasabb vízállás esetén a Barcs alatti mélyebben fekvő területek és Babócsa környéke, főként a Rinya-patak torkolata külön figyelmet igényelnek a szakemberektől.
Közölte: amikor erre szükség lesz, az igazgatóság munkatársai folyamatosan tájékoztatják majd az érintett településeket. Elsőfokú készültséget 420 centiméter felett rendelnek el, de ekkor még saját hatáskörben meg tudják oldani a védekezést. Ha ennél nagyobb fokú készültség indokolt, akkor kérik az önkormányzatok, a katasztrófavédelem és a lakosság segítségét.
(MNO/MTI)
