Németországban a korábbi ideológiavezérelt klíma- és energiapolitikai döntéseknek súlyos következményei vannak. Az utolsó működő atomerőművi egységek tavalyelőtti bezárása óta Németország rendszeresen áramimportra szorul, a villamosenergia-igényei pedig akár meg is duplázódhatnak 2030-ig – mondta el lapunk megkeresésére Hárfás Zsolt mérnök, atomenergetikai szakértő. Mindez annak kapcsán merült fel, hogy Németország új gázerőművi kapacitások megépítését tervezi energiaproblémái megoldására.
Ismertette, a német atomerőművek hiánya, a növekvő igények, valamint a nap- és szélerőművek időjárás-függősége, továbbá a klímavédelmi szempontból káros szenes erőművi kapacitások kivezetése érdekében 2030-ig legalább húszezer MW új gázerőművi kapacitásra lenne szükség.
Ez viszont még mindig csak terv, hiszen az Európai Unió eddig csak az új gázerőművi kapacitások több mint felét hagyta jóvá, az első pályázatok kiírása pedig csak az év végén várható.
Súlyosbítja a problémát, hogy az új gázerőművi kapacitásokat nem alaperőműveknek, hanem a csúcsigények kielégítésére szánnák, ami önmagában – különösen az olcsóbb orosz földgáz hiánya miatt – egy befektető számára gazdaságtalanná tenné a beruházást. Éppen ezért a német kormány most abban gondolkodik, hogy létre kell hoznia egy kapacitásgazarncia rendszert, ami kizárólag az erőművi tartalékok biztosításárért fizetne.
Ez hatalmas összegeket jelentene, amelynek forrását egy új adó formájában a villamosenergia-fogyasztóknak kellene állnia, ami tovább emeli a már most is magas áramárakat – emelte ki a szakértő.
Mint mondta az áramkorlátozások és szünetek árnyékában az importszükséglet borítékolhatóan még nagyobb lesz, miközben a nap- és szélerőművek valós ellátásbiztonságot nem tudnak garantálni, és a kritikus időszakokban égetően szükség van a szén- és gázerőművekre is, amelyeket egyébként – főleg a szénerőműveket – a klímasemlegesség jegyében le kellene állítani. Ráadásul az idei év drámaian alátámasztja az időjárásfüggő megújulók korlátait és a széntüzelésű erőművek szükségességét. Július elejéig a tengeri szélerőművek 17 százalékkal kevesebb áramot termeltek, mint a múlt év hasonló időszakában. A szárazföldi szélerőművek esetében pedig 18 százalék volt a visszaesés. A szárazság miatt a vízerőművek termelése is csökkent. Augusztus elejéig a német áramtermelés mintegy negyven százalékát még mindig a szén- és gáztüzelésű erőművek biztosították. Olyannyira, hogy ebben az időszakban a szenes erőművek több villamos energiát termeltek, mint a német naperőművek.
A német rendszerben jelenleg is csaknem 68 gigawatt szén- és gázerőművi kapacitás van, ezért a német szénerőművek a korábbi tervek szerinti 2038-ig tervezett leállítása is kérdésessé válik az alaperőművi kapacitások hiánya miatt.
Németország az atomenergiát illetően már megtette az első óvatos lépést, de egyelőre csak uniós szinten. Az irány helyes, de nem elegendő. Ami most számít, az a következetesség. A német kormánynak következetesnek kellene lennie és az országban változtatni kell az atomerőművekről alkotott véleményen. Ez magában foglalja a meglévő atomerőművek leszerelésének azonnali leállítását. Az atomtörvény módosításával pedig a már leállított, de elvi szinten még újraindítható atomerőművi egységek vizsgálatát és lehetőség szerinti újraindítását, továbbá megnyitná az utat új atomerőművi egységek építéséhez – tette hozzá Hárfás Zsolt.
