A PDSZ elveti Hiller állami iskolákról szóló terveit

Folytatódik az egyeztetés az iskolai erőszak elleni közös fellépésről az oktatási társszakszervezetekkel, a következő fordulót március 11-én tartják – közölte Kerpen Gábor, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke csütörtökön Budapesten. A PDSZ szerint nem alkalmas megoldás sem a szegregációval szembeni fellépésre, sem az esélyegyenlőség megerősítésére az állami iskolák szervezése – tette hozzá.

Az első egyeztetést szerdán tartották, akkor nem született megállapodás közös nyilatkozatról. Az MTI kérdésére Kerpen elmondta: a társszakszervezetek képviselői nem voltak felhatalmazva egy ilyen nyilatkozat aláírására. A PDSZ ugyanakkor továbbra is bízik a közös fellépésben – mondta sajtótájékoztatón az elnök. Kifejtette: véleményük szerint sürgős jogszabály-módosításra lenne szükség a probléma kezelésére. Fenntartják álláspontjukat, hogy időszakosan lehessen kizárni tanulókat oktatási intézményből.

Ma ha egy diák bedrogozva vagy erősen italosan megy be egy oktatási intézménybe, nincs jogszabályi lehetőség a kitiltására egy napra sem. A szakszervezet azt szeretné, ha szabálysértés lenne, ha egy szülő az iskola külön kérésére sem tartja a kapcsolatot az oktatási intézménnyel. Bővíteni kellene az iskolán kívüli tevékenységek körét is, ehhez pluszforrások bevonására lenne szükség – szorgalmazta az elnök.

A PDSZ szerint ki kell építeni továbbá a munkanélkülivé vált szülők közoktatási intézményekben való oktatásának rendszerét, hogy a szülő és a pedagógus ne csak konfliktusos helyzetben találkozhasson, illetve így szakmához juthatnának az érintettek.

Honnan fogja megtanulni?

A PDSZ szerint nem alkalmas megoldás sem a szegregációval szembeni fellépésre, sem az esélyegyenlőség megerősítésére az állami iskolák szervezése – közölte Kerpen. Az érdekvédelmi szervezet vezetője, utalva arra, hogy Hiller István szakminiszter többek között a szegregáció csökkentésével, az esélyegyenlőség erősítésével indokolta a tárca ilyen irányú terveit, azt mondta: jelenleg a tárca egyetlen ilyen intézményt sem tart fenn. Honnan fogja megtanulni az elkövetkező egy évben, hogy ez mit is jelent? – kérdezte.

A szakszervezeti elnök utalt arra, hogy az utóbbi években több 10 milliárd forintot vontak ki a közoktatás alapfinanszírozásából, amelynek eredménye iskolák bezárása, összevonása volt. Most nem tudni, hogy a kormányzat milyen forrásból kívánja pótolni azt a 35-60 százaléknyi költségigényt, amit az önkormányzatok saját erőből biztosítanak.

Kerpen Gábor arról is beszámolt, hogy nagyon rossz tapasztalatok voltak a középfokú intézményeknél a fenntartóváltásnál. Sokszor csak a feladatot vették át, magát az épületet nem, aminek az lett az eredménye, hogy „szétszórták a gyerekeket” különböző iskolákban. Egyelőre nem tudni most sem, hogy az állam csak a feladatot venné át, vagy az épületet is.

(MTI)