A munkavállalói oldal számára elfogadhatatlan a munkaügyi perek költségmentességének 2008 januárja óta törvényben foglalt megszüntetése, amit a munkaadói oldal továbbra is szükségesnek tart, a kormány július 1-jére kíván új törvényjavaslatot készíteni – hangzott el az Országos Érdekegyeztető Tanács pénteki plenáris ülésén.
A munkaügyi perek költségmentessége megszüntetésének kérdésében a munkavállalók és a munkaadók közötti álláspontok nem közeledtek – mondta a kormány részéről Avarkeszi Dezső. Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium államtitkára a tavalyi év első kilenc hónapjának adatát ismertette, amely szerint a munkaügyi perek száma 20 ezer volt, a bázishoz képest közel 10 százalékkal kevesebb. (Egy-egy évben általában 30 ezer munkaügyi per zajlik Magyarországon.) A tárgykörben a kormányzat július 1-jére kíván új törvénymódosítást készíteni – tette hozzá Avarkeszi Dezső.
A 2008 januárja óta bekövetkezett törvénymódosítás szerint az állam megelőlegezi a munkaügyi pert indító munkavállaló költségét, de pervesztessége esetén köteles az állam által előlegezett költségeket visszatéríteni. Ugyanakkor természetesen a munkaügyi perekben fellépő munkavállalók is kérelmezhetik a bíróságtól a személyes költségmentesség engedélyezését. Erre akkor adhat engedélyt a bíróság, ha a perre menő munkavállaló jövedelme (munkabére, egyéb rendszeres pénzbeli juttatása) nem haladja meg a munkaviszony alapján megállapított öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, s vagyona nincs.
A munkavállalói oldal ragaszkodik a munkaügyi perek költségmentességének visszaállításához – jelentette ki az oldal szóvivője, Varga László. A Szakszervezetek Együttműködési Fórumának elnöke szerint a kormány február 15-re ígérte a törvénymódosítást, így érthetetlen a július 1-jei dátum. Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének elnöke tarthatatlannak minősítette a kormány álláspontját, mivel véleménye szerint a kormány „visszatáncolt a kompromisszumos javaslattól”.
A munkaadók szerint nincs szükség a munkaügyi perek költségmentességének visszaállítására – hangsúlyozta az oldal nevében Rolek Ferenc. A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke szerint a munkaügyi per munkavállalói felperese „nem jobban rászorult a költségmentességre, mint annak a polgári pernek a felperese, akinek kifosztották a házát”. Ugyanakkor az MGYOSZ alelnöke is elismerte a rászorult munkavállalók jogos igényét a költségmentességre.
A csomagról március 11-én tárgyalnak
A kormány március 11-én kíván tárgyalni a miniszterelnök által bejelentett válságkezelő csomagról, majd az érdekegyezetés után március végén terjeszt törvényjavaslatot a parlament elé – mondta Csizmár Gábor, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) pénteki plenáris ülésén.
A munkaadói oldal hétfőn, március 2-án nyomtatott formában átadja álláspontját a munkavállalói oldalnak és a kormánynak a miniszterelnök által bejelentett válságkezelő csomagról – jelentette be Rolek Ferenc. A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke hozzátette: a javaslatok elsősorban az állam kiadáscsökkentési lehetőségeit tartalmazzák.
A munkaadói oldal javaslatai a Reformszövetség ez év február 21-én ismertetett programjára épülnek, amely 2013-ig a versenyképesség javítása, a magyar növekedés gyorsítása érdekében az 50 százalékos állami centralizáció 8 százalékpontos csökkentését javasolja. Ennek érdekében az állami kiadásokat 1350 milliárd forinttal szükséges csökkenteni. A Reformszövetség a munkáltatói járulékterheket idén 5 százalékponttal, jövőre további 3, majd 2011-ben további 2 százalékponttal kívánja mérsékelni, miközben már 2009-től a 18 százalékos szja-kulcs sávja évi 5 millió forintra emelkedne a különadó megszüntetése mellett.
A program 2010-től a javasolt munkáltatói járulékcsökkentés ellentételeként a tételes egészségügyi hozzájárulást (eho) a jelenlegi 1950 forintról 5000 forintra emelné, a 20 százalékos általános forgalmi adót átmeneti jelleggel 24 százalékra növelné. A vállalkozásoknál a különadó megszüntetését 2010-től javasolja a Reformszövetség a tárasági adó 18 százalékra emelése mellett, de a kis- és középvállalkozói szektornál maradna a 10 százalékos adókulcs. A munkaadói oldal javaslatára az OÉT gazdasági bizottsága a jövő hét közepén tárgyal a javaslatokról, majd március 6-án az OÉT plenáris ülésének napirendjére kerül a válságkezelő csomag – hangzott el a pénteki plenáris ülésen.
(MTI)
