Tagadja a vádakat Rohác, többet nem hajlandó mondani

Akárcsak Prágában, Budapesten sem beszél a nyomozókkal a múlt pénteken hazánkba szállított Jozef Rohác, akit többek között az 1998-as, Aranykéz utcai robbantás ügyében is szeretnének meghallgatni a hatóságok. A férfi első kihallgatásán csak annyit közölt, hogy nem követett el semmilyen bűncselekményt. Ha a magyar nyomozóknak sikerülne megtörnie hallgatását, nagyon fontos információkhoz juthatnának a kilencvenes évek végén történt véres leszámolások hátteréről.

Tagadja az ellene felhozott vádakat Jozef Rohác, a pénteken hazánkba szállított szlovák bűnöző, akit több, a kilencvenes években elkövetett robbantásos merénylettel is összefüggésbe hoztak a magyar nyomozók. Somos Zoltán, Rohác védője lapunknak elmondta, hogy védencét szombaton kihallgatta a hatóság, de a férfi szűkszavú válaszában csak annyit közölt: bűncselekményt nem követett el, s nem is érzi felelősnek magát a vádak miatt. Kiadatási eljárásnál hasonló jogszabályok érvényesek, mint más esetekben, ezek értelmében az átvételtől számított 24 órán belül ki kell kérdezni a gyanúsítottat. Somos nem kívánt részletekbe bocsátkozni arról, hogy a hatóság miképp oldhatja fel azt a helyzetet, ha védence nem beszél. Az ügyvéd valószínűsítette, hogy az eljárás el fog húzódni, az egyes vádpontokra külön védők szakosodnak majd, mint az ismert maffiaperek esetében.

Ismert, a nemzetközi elfogatóparancsot a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) adta ki Rohác ellen az 1997-ben történt, Seres Zoltán vállalkozó ellen elkövetett merényletkísérlet miatt. A férfi Bentley típusú luxusautójára három és fél kilogramm plasztik robbanóanyagot erősítettek, s az menet közben lépett volna működésbe. A rögzítésre szolgáló mágnes azonban gyengének bizonyult, a pokolgép leesett a járműről. A nyomozáskor átvizsgálták a szerkezetet, s azon Rohác ujjlenyomatát találták meg a nyomozók. Serest az eset után két évvel géppisztollyal lőtték agyon Tahitótfaluban, motorkerékpárral érkező merénylők. Kilétüket, kapcsolataikat azóta sem sikerült tisztázni, ismeretlenként kezeli őket a rendőrség.

Tafferner Éva, a BRFK szóvivője lapunknak úgy nyilatkozott, a nyomozók számítottak Rohác hallgatására. A szakember szerint az még alakulhat, ahogy a vizsgálatban – lépésenként – újabb és újabb bizonyítékokat tárnak a gyanúsított elé. A szlovák férfit a Nemzeti Nyomozó Iroda(NNI) is szeretné meghallgatni az 1998-as Aranykéz utcai merénylettel kapcsolatban. Az NNI nem gyanúsítottként kezeli Rohácot – nem is adott ki elfogatóparancsot ellene –, de számít együttműködésére az ügy tisztázásában.

Emlékezetes, ismeretlenek autóbombát robbantottak a budapesti, belvárosi utcában. A vélt célpont Boros Tamás vállalkozó volt, aki jó kapcsolatokat ápolt a rendőrséggel és az alvilággal is. Ellenségei szerint a hatóság besúgója lehetett. Tény, hogy a férfit az akkor folyó olajos bűnügyek egyik koronatanújaként tartották számon. Doszpot Péter, az ismert rendőrtiszt, a merénylet vizsgálatának akkori vezetője Rohác prágai elfogásakor lapunknak elmondta: nem biztos, hogy Magyarországon is hallgatni fog a szlovák bűnöző, lehet, hogy értékes adatokkal szolgál a gyilkosság hátteréről. A siker a kihallgatás taktikáján múlik – tette hozzá Doszpot. Somos Zoltán ügyvéd ugyanakkor nem valószínűsítette, hogy megeredne Rohác nyelve az NNI-nek, ha a BRFK nyomozóival nem beszél. Az Aranykéz utcai merénylet volt az első olyan magyarországi leszámolás, amely vétlen áldozatokat is követelt. A támadáshoz használt gépkocsit Rohác egyik embere, Hamala vásárolta hamis papírokkal, az eset előtt néhány nappal. Rohác és csapata is Budapesten tartózkodott a robbantás idején, a detonáció után percekkel, sietősen hagyták el az egyik körúti szállodát. A magyar hatóságok szerint a szlovák férfinak köze lehet még több, a kilencvenes években Magyarországon elkövetett támadáshoz, így a Torgyán József és Szájer József lakásánál, valamint a Fidesz Lendvay utcai székházánál történt robbantáshoz is.

Jozef Rohácot korábban Szlovákiában is több gyilkossággal, merénylettel gyanúsították meg. Az ottani hatóságok szerint benne volt a volt államfő fiának, Mihal Kovacnak az elrablásában. Vélhetően ő robbantotta fel autójában azt a rendőrtisztet, aki az ügy koronatanúja volt. Rohácnak – korábbi munkája okán – komoly titkosszolgálati kapcsolatai voltak Szlovákiában. A gyanú szerint e szervezet álhatott több közép-európai országban a kilencvenes években elkövetett merénylet és gyilkosság mögött. Nem tudni, hogy e kötődésének köszönhető-e, de Rohác ügyeiben a szlovák hatóságok a vizsgálatot 1996-ban megszüntették. A férfi titkosszolgálati megbízatásai után a Dunaszerdahely környéki, maffiaszerűen szerveződött bandák egyik vezetője volt. A csoportokat ért véres leszámolásokat megúszta. Később elfogták és szabadságvesztésre ítélték, ekkor börtönlázadást szervezett, majd megszökött, és tíz éven keresztül bujkált a hatóságok elől. Tartózkodási helyéről a legkülönfélébb találgatások láttak napvilágot. Jozef Rohácot októberben egy közúti ellenőrzésen fogták el Prágában, mikor a forgalommal szemben, ittasan vezette autóját, és hamis papírokkal igazolta magát. Letartóztatása után nem állt szóba a nyomozókkal, teljes hallgatásba merült. A BRFK jelezte kiadatási kérelmét a cseh hatóságoknak, ekkor a gyanúsított fellebbezett az ellen. A Prágai Városi Bíróság múlt heti döntése értelmében Rohácot eltiltották a vezetéstől, elkobozták hamis iratait, és kitiltották Csehországból. Bodnár Zsolt, a BRFK bűnügyi igazgatója korábban jelezte lapunknak, ha letöltendő börtönbüntetést szabtak volna ki a csehek Rohácra, az sem lett volna a kiadatás akadálya, mert a nemzetközi szerződések értelmében azt Magyarországon is letölthette volna. Jozef Rohácot a múlt pénteken hozták Budapestre a magyar különleges szolgálatok, jelenleg előzetes letartóztatásban van.