Október 23-án fél tízkor a közjogi méltóságok részt vesznek a Magyar Köztársaság lobogójának ünnepélyes felvonásán, majd a Vértanúk terén tisztelegnek Nagy Imre szobra előtt. Az ’56-os forradalomra emlékező fővárosi állami ünnepségsorozat már kedden elkezdődött. Budapest közterein, a Blaha Lujza téren, a Corvin közben, a Nyugati téren és a Moszkva téren ötvenhatban használt járműveket állítanak ki, a forradalom és szabadságharc egy-egy jelenetét pedig pantomimművészek elevenítik meg. A Fidesz a XXII. kerületben emlékezik. Nagytétényben beszédet mond és országzászlót avat Orbán Viktor pártelnök. Az újraállítási ünnepségre a Nagytétényi út 275. alatt kerül sor.
Az esemény 11 órakor kezdődik. A nap folyamán több politikai szervezet is rendezvényt szervez. A Jobbik a Deák téren három órára „az 1956-os forradalmat felelevenítő és a 2006-os rendőrterrorról is megemlékező nagygyűlésre hív”.
A Hősök terén szintén három órától ünnepel a Civil Összefogás Fórum (CÖF) ’56 a miénk, civileké! Új társadalmi szerződést! jelszóval. Csizmadia Lászlótól, a CÖF egyik szóvivőjétől megtudtuk: céljuk társadalmi szerződés megkötése azokkal a nemzeti politikai erőkkel, amelyek nyitottnak mutatkoznak a civil társadalom kiérlelt programjavaslatait kölcsönös egyeztetés után elfogadni azzal, hogy a javasolt pontokat még a választások előtt beépítik programjukba garanciák biztosításával. Az eseményen – mások mellett Rácz Sándor, az ’56-os budapesti munkástanácsok vezetője, Wittner Mária szabadságharcos, fideszes parlamenti képviselő és Fricz Tamás politológus mond beszédet.
A Gój Motoros Egyesület tagjai 10 órától gyülekeznek a Budapesti Kongresszusi Központ parkolójában, majd 11 órától a XII. kerületi Turul Emlékműhöz motoroznak az Alkotás utca és a Krisztina körút érintésével. Ezt követően az Erzsébet hídon áthaladva a Nemzeti Pantheonba érkeznek. Körülbelül 13 órakor indulnak tovább az '56-os emlékhelyek mentén, majd a Corvin közbe érkeznek.
A radikális szervezetek is utcára vonulnak, a 64 Vármegye Ifjúsági Mozgalom a Március 15. téren, a Magyar Nemzeti Bizottság 2006 nevű szervezet pedig a Kossuth téren jelenik majd meg. A BRFK-n nem kívántak tájékoztatást adni azzal kapcsolatban, hogy a rendőrség milyen különleges intézkedésekkel készül (az útlezárásokon kívül), és vannak-e kiemelt kockázatú események. Korábban Draskovics Tibor igazságügyi és rendészeti miniszter tájékoztatott úgy, hogy a jogsértőkkel szemben „határozottan” lépnek majd fel. A politikus a feloszlatott Magyar Gárdát és tagjait külön meg is nevezte, mint akik a rendőri akciók célpontjai lehetnek.
Nincs magyarázat?
Nem válaszol a Magyar Nemzet megkeresésére sem az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium kommunikációs osztálya, sem pedig az Országos Rendőr-főkapitányság, noha konkrét kérdéseket tett fel lapunk azzal kapcsolatban, hogy Draskovics Tibor igazságügyi miniszter hogyan képzeli el az október 23-i ünnepségen a gárdistákkal szembeni fellépést. Mint megírtuk, az igazságügyi tárca vezetője és az önkormányzati miniszter Ódor Ferencnek, a Megyei Önkormányzatok Országos Szövetsége elnökének továbbított felhívásában így fogalmaz: „Több helyről is hallottunk arról, hogy a feloszlatott úgynevezett Magyar Gárda tagjai helyi önkormányzati ünnepségekhez kívánnak csatlakozni október 23-án, a köztársaság ünnepén.” Mint írják, az emberek igazságszolgáltatásba vetett hite nem inoghat meg azáltal, hogy tovább látnak működni egy jogellenes tevékenysége miatt már feloszlatott szervezetet. Miközben az ünnep méltó megrendezésére biztatják az önkormányzatokat, szigorú rendőri fellépést ígérnek a gárdistákkal szemben.
Bajnaival nem ünnepel
Visszautasította a forradalom évfordulójára rendezendő központi ünnepségekre szóló meghívásokat Székelyhidi Ágoston, mert a meghívókat a miniszterelnök és a házelnök is jegyezte – tájékoztatta lapunkat az érintett. Az 1956-os tevékenységéért börtönt viselt egykori MDF-es politikus lépését azzal indokolta, hogy nem kíván a kordonon belül együtt ünnepelni Bajnai Gordonnal és Katona Bélával, miközben a nép, csakúgy mint ’56-ban, a kordonon kívülre szorul. Székelyhidi hangsúlyozta, Sólyom László meghívását most is elfogadta volna, csakúgy mint eddig minden évben, ám a szocialista vezetőkkel nem akar kezet fogni. (D. M.)
Tiszteletadás a néhai pápának
II. János Pál pápát ábrázoló domborművet lepleznek le délelőtt 11 órakor a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Fehérgyarmaton a város 1956-os forradalom és szabadságharc alkalmából szervezett ünnepségén. A megemlékezésen beszédet mond Kozma Péter, a megyei közgyűlés alelnöke és Julian Ozimek, Nisko (Fehérgyarmat lengyel testvérvárosa) polgármestere. (B. A.)
A nemzeti egység jelképe az országzászló
Majoros István kerületi szobrászművész közreműködésével az újjáépített országzászlót a nagytétényi katolikus templommal szemben állították fel. A helyszínen szép teret alakítottak ki, rendezik a környéket, és parkosítanak. A nyolc méter magas létesítmény költségeihez számos magánszemély és cég ajánlott fel jelentős összeget. Az önkormányzat további adományokra számít főként a személyi jövedelemadó egy százalékának felajánlásából. Nagytétényben 1932-ben szintén október 23-án avatták fel az eredeti országzászlót, s az önkormányzat ragaszkodott ahhoz, hogy ugyanazon a napon legyen az avatóünnepség, amely természetesen egyúttal a forradalom emlékünnepe is. A délelőtt 11 órától kezdődő újraállításra Szabolcs Attila polgármester és Németh Zoltán alpolgármester hívta meg Orbán Viktort, a Fidesz elnökét. Budafok-Tétény vezetői hangsúlyozták, hogy az országzászló a nemzeti egységet jelképezi, s erre az egységre ebben a válságos időben különösen nagy szükség van. – Az 1956-os forradalom idején mindenki egyet akart, teljes volt a nemzeti egység. Mi az emlékmű felavatásával arra törekszünk, hogy hozzájáruljunk a változásban reménykedő emberek összefogásához, egy új egység kialakulásához – fűzte hozzá Szabolcs Attila. (H. Gy.)
rendőrkapitány
Kóros elmeállapotú nő akart bírót és rendőrkapitányt ölni
A hivatalokat is megfenyegette.
