Az oktatási tárca vezetője a most első alkalommal megrendezett rektori találkozón hangsúlyozta: az elmúlt években nemcsak a gazdaság, hanem az oktatás és a kultúra területén is új távlatok nyíltak a két ország kapcsolatában. A miniszter felidézte az ELTE-n a Konfucius Intézet megnyitását, amely mára a kínai nyelv és kultúra jól működő központjává vált. 2007-ben Kínában több hónapos magyar kulturális fesztivál volt, s két éve Pekingben és Sanghajban magyar kulturális diplomaták tevékenykednek – sorolta. Hiller István a kínai oktatási szakembereknek beszélt arról is, hogy a magyar felsőoktatásban az elmúlt két évtizedben a hallgatói létszám a négyszeresére nőtt. Ez a mennyiségi változás fontos volt, de mára a magyar felsőoktatás egyértelműen a minőségre helyezi a hangsúlyt.
Mészáros Tamás, a BCE rektora kiemelte: az egyetem fokozott figyelmet fordít Kínára és a kínai stúdiumokra. Elmondta: 2007-től működik az alma mater keretei között a Kínai Közigazgatás-, Gazdaság- és Társadalomkutató Központ, ahol évente több száz diák hallgat kínai tárgyú előadásokat és tanulja a kínai nyelvet. Jelenleg az egyetemről kilencen tanulnak ösztöndíjjal Kínában. A rektor összegzése szerint a magyar–kínai kapcsolatokban az elmúlt négy-öt évben történtek kiváló alapot nyújtanak az egyetemek számára a Kína-stratégia kialakítására. Magyarország a legalkalmasabb európai ország, hogy Kínát és Európát közelebb hozza egymáshoz – mondta, reményének adva hangot, hogy ebben a magyar egyetemek szellemi vezetők lehetnek.
Gao Jian, Kína meghatalmazott nagykövete arról beszélt: azt szeretnék, hogy a felsőoktatási kapcsolatokban új fejezetet nyissanak, és az együttműködést, valamint a cserekapcsolatokat erősítsék Magyarországgal. A fórummal egy időben az egyetem aulájában mintegy 30 kínai felsőoktatási intézmény mutatta be csere- és ösztöndíjprogramját az érdeklődőknek.
(MTI)

Kóros elmeállapotú nő akart bírót és rendőrkapitányt ölni
A hivatalokat is megfenyegette.