Ha folyamatosan emeli az árait a BKV, miért nincs haszon?

Újabb tarifaemelésre készül a BKV, melyről a Fővárosi Közgyűlés november végi ülésén döntenek majd. A VEKE csütörtöki közleményében felszólította Horváth Csabát és Ikvai-Szabó Imrét, hogy vonják vissza meggondolatlan és káros előterjesztésüket. Az egyesület véleménye szerint a BKV árainak újbóli emelése a cég pénzügyi helyzetén semmit nem javít, a város közlekedési és az utasok pénzügyi helyzetén azonban ront.

MNO
2009. 11. 19. 15:44
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A Fővárosi Közgyűlés november végi ülésének napirendjén szerepel a BKV jegyárainak újbóli emelése. 2009-ben két alkalommal emelték a közlekedési cég jegyeinek és bérleteinek árát, a cég bevételei lényegében mégis a 2008-as szinten maradtak. A Horváth Csaba és Ikvai-Szabó Imre által jegyzett előterjesztés árulkodó e téren: a számokból kiolvasható, hogy a 4 százalékos tarifaemelés hatására a városvezetés is mindössze 0,6 százalékos jegyárbevétel-növekedést vár – olvasható a VEKE közleményében.

Emlékeztetnek arra is, hogy a BKV tarifái ma a reálbérekkel összevetve Európa legdrágábbjai, de a bérekkel való arányosítás nélkül is szembetűnő a különbség. A VEKE összeállítása szerint Rómában egy 60 percig érvényes jegy 1 euró (körülbelül 270 forint), Prágában a 75 perces jegy 26 koronába kerül (271 forint), Varsóban pedig a 60 perces jegy 4 zloty (258 forint) – mindhárom jegy átszállásra is feljogosít. Az európai városok és Budapest között tehát nem csak az árban van különbség: az említett, a budapestinél olcsóbb jegyek átszállásra is feljogosítanak, a jegyrendszer időalapú. Éppen ezért a 260-270 forintnak megfelelő árú, 60-75 percre szóló külföldi jegyeket nem az egy utazásra szóló 320 forintos vonaljeggyel, hanem az új árán 490 forintos átszállójeggyel kell összehasonlítani – brutális tehát a különbség.

A VEKE szerint a fenti összehasonlítás a lényeget sűríti magába: az igazságtalan, az 1970-es évekből származó, végtelenül ósdi és elavult lyukasztós jegyrendszer leváltása helyett a már most is aránytalanul drága tömegközlekedés árainak újabb emelését javasolják a város vezetői. „Sajnos az előterjesztők a számokból sem értenek: a BKV saját adatai mutatják ki, hogy a láthatóan túldrágított tömegközlekedési tarifák további emelésével már csak azt érik el, hogy többen blicceljenek, többen váltsanak autóra, tehát az áremelés már a bevételek növekedését sem hozza magával” – áll a VEKE közleményében.

A VEKE felszólítja Horváth Csabát és Ikvai-Szabó Imrét, hogy vonják vissza káros és végiggondolatlan előterjesztésüket, álljanak el a BKV tarifáinak értelmetlen emelésére vonatkozó javaslatuktól. A szervezet reméli, hogy ha ezt mégsem teszik meg, a fővárosi képviselők akkor sem fogadják el a javaslatot, és belátják: a BKV árainak újbóli emelése a cég pénzügyi helyzetén semmit nem javít, a város közlekedési és az utasok pénzügyi helyzetén azonban ront.

„Egyúttal szeretnénk felhívni a figyelmet arra, hogy ma már nemcsak Nyugat-Európában, hanem Prágában, Pozsonyban és Varsóban is időalapú jegyrendszer működik, Budapest elmaradottsága e téren már évtizedekben mérhető” – véli a VEKE. Miközben a városvezetés hosszú évek óta csak egy soha meg nem valósuló, 60 milliárdos chipkártyaprojekttel hitegeti a budapestieket, az Európában elterjedt, bármikor könnyen és olcsón bevezethető papíralapú időjegyek meghonosítása nem történt meg. „Ideje lenne végre lépni, és a jegykezelők cseréjével leváltani az elavult és igazságtalan lyukasztós jegyrendszert” – olvasható a VEKE közleményében.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.