Ha folyamatosan emeli az árait a BKV, miért nincs haszon?

Újabb tarifaemelésre készül a BKV, melyről a Fővárosi Közgyűlés november végi ülésén döntenek majd. A VEKE csütörtöki közleményében felszólította Horváth Csabát és Ikvai-Szabó Imrét, hogy vonják vissza meggondolatlan és káros előterjesztésüket. Az egyesület véleménye szerint a BKV árainak újbóli emelése a cég pénzügyi helyzetén semmit nem javít, a város közlekedési és az utasok pénzügyi helyzetén azonban ront.

MNO
2009. 11. 19. 15:44
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A Fővárosi Közgyűlés november végi ülésének napirendjén szerepel a BKV jegyárainak újbóli emelése. 2009-ben két alkalommal emelték a közlekedési cég jegyeinek és bérleteinek árát, a cég bevételei lényegében mégis a 2008-as szinten maradtak. A Horváth Csaba és Ikvai-Szabó Imre által jegyzett előterjesztés árulkodó e téren: a számokból kiolvasható, hogy a 4 százalékos tarifaemelés hatására a városvezetés is mindössze 0,6 százalékos jegyárbevétel-növekedést vár – olvasható a VEKE közleményében.

Emlékeztetnek arra is, hogy a BKV tarifái ma a reálbérekkel összevetve Európa legdrágábbjai, de a bérekkel való arányosítás nélkül is szembetűnő a különbség. A VEKE összeállítása szerint Rómában egy 60 percig érvényes jegy 1 euró (körülbelül 270 forint), Prágában a 75 perces jegy 26 koronába kerül (271 forint), Varsóban pedig a 60 perces jegy 4 zloty (258 forint) – mindhárom jegy átszállásra is feljogosít. Az európai városok és Budapest között tehát nem csak az árban van különbség: az említett, a budapestinél olcsóbb jegyek átszállásra is feljogosítanak, a jegyrendszer időalapú. Éppen ezért a 260-270 forintnak megfelelő árú, 60-75 percre szóló külföldi jegyeket nem az egy utazásra szóló 320 forintos vonaljeggyel, hanem az új árán 490 forintos átszállójeggyel kell összehasonlítani – brutális tehát a különbség.

A VEKE szerint a fenti összehasonlítás a lényeget sűríti magába: az igazságtalan, az 1970-es évekből származó, végtelenül ósdi és elavult lyukasztós jegyrendszer leváltása helyett a már most is aránytalanul drága tömegközlekedés árainak újabb emelését javasolják a város vezetői. „Sajnos az előterjesztők a számokból sem értenek: a BKV saját adatai mutatják ki, hogy a láthatóan túldrágított tömegközlekedési tarifák további emelésével már csak azt érik el, hogy többen blicceljenek, többen váltsanak autóra, tehát az áremelés már a bevételek növekedését sem hozza magával” – áll a VEKE közleményében.

A VEKE felszólítja Horváth Csabát és Ikvai-Szabó Imrét, hogy vonják vissza káros és végiggondolatlan előterjesztésüket, álljanak el a BKV tarifáinak értelmetlen emelésére vonatkozó javaslatuktól. A szervezet reméli, hogy ha ezt mégsem teszik meg, a fővárosi képviselők akkor sem fogadják el a javaslatot, és belátják: a BKV árainak újbóli emelése a cég pénzügyi helyzetén semmit nem javít, a város közlekedési és az utasok pénzügyi helyzetén azonban ront.

„Egyúttal szeretnénk felhívni a figyelmet arra, hogy ma már nemcsak Nyugat-Európában, hanem Prágában, Pozsonyban és Varsóban is időalapú jegyrendszer működik, Budapest elmaradottsága e téren már évtizedekben mérhető” – véli a VEKE. Miközben a városvezetés hosszú évek óta csak egy soha meg nem valósuló, 60 milliárdos chipkártyaprojekttel hitegeti a budapestieket, az Európában elterjedt, bármikor könnyen és olcsón bevezethető papíralapú időjegyek meghonosítása nem történt meg. „Ideje lenne végre lépni, és a jegykezelők cseréjével leváltani az elavult és igazságtalan lyukasztós jegyrendszert” – olvasható a VEKE közleményében.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.