Nem először kerül kapcsolatba a filmművészettel a Goj Motoros Egyesület. Statisztaként szerepelnek ugyanis Koltay Gábor Mindszenty bíborosról forgatott filmjében. A rendező megkeresésünkre elmondta, hogy régről ismeri a csapatot és tiszteli őket azért a küzdelemért, amit folytatnak. Koltay úgy látja, hogy „tiszteletre méltó, amit és ahogy tesznek: szélsőséges gondolatok nélkül ápolják a magyar nemzet emlékeit, sokszor kisöpörve ezeket a szőnyeg alól”. A közös munkáról pedig elmondta, hogy rendezőként nemcsak a vezetőt, hanem az egész csapatot beavatta a filmbe és a feladatukba. Azt pedig, hogy egy gyártásvezető nem olvasta a forgatókönyvet, Koltay „teljes képtelenségnek” tartja. „Akkor nem gyártásvezetőnek hívják; hogyan csinál költségvetést a filmhez?” – tette fel a kérdést a rendező.
Motorosok mint rossz fiúk – több mint negyven évvel a Halálfejesek és a Szelíd motorosok után nem egy új téma. Mégis: időről időre felbukkannak a mozivásznon és a képernyőn a különböző alkotások, ahol fekete bőrbe bújt marcona alakok bőgetik gépeiket. Ilyen figurák szerepelnek Salamon András kisjátékfilmjében is, ám a statiszták válogatásánál kaptak még egy attribútumot. „Motoros nácit kell alakítani, na!” Ez a mondat azon, az MNO-hoz került felvételen hangzik el, amelyet a film castingosával folytatott egy bizonyos „Pacsirták” nevű borsodi motoros klub elnöke. A csapat nem létezik: „főpacsirtának” ugyanis Mészáros Imre, a Goj Motoros Egyesület elnöke adta ki magát. A lépésre azért szánta el magát, mert más egyesületek jelezték neki: megkeresték őket a filmesek, és a beszélgetésből az derül ki, hogy a goj motorosok lejáratása lehet a készítők célja.
Motoros nácikról van szó
A párbeszéd a következőképpen zajlott: a film gyártásából azóta kilépett statisztaszervező ugyan nem vázolja fel a történetet, de elmondja, hogy társadalmi megbékélésről lenne szó, és hogy a motorosok lennének a rossz fiúk. Később pedig hol arról beszél Mészárosnak, hogy a motoros társadalom egészét kellene megjeleníteni, hol arról, hogy a „goj motorosokat kéne megidézni”, hol pedig „motoros nácikról”. Egyszer még azt is hozzáteszi az előbbiekhez: „nem én szerintem, hanem a rendező szerint”, sőt amikor a film készítői újra szóba kerülnek, akkor így fogalmaz velük kapcsolatban a kiugrott castingos: „még a gojokat se mondd, mert attól is elhatárolódnak, pedig erről van szó. Motoros nácikról van szó. Motoros nácit kell alakítani, na!”
Később, a fiktív motoros klub baloldalisága kapcsán szóba kerül a politika is, ekkor derül ki, hogy „abszolút liberális a történet”. Megkerestük a film akkori gyártásvezetőjét, Mester Gábort, hogy kikérjük az álláspontját a felvételen hallható nácizásról. Mester lapunktól értesült minderről, és megdöbbenésének adott hangot: „Jézus Mária, ez nagyon rossz üzenet lenne.” A gyártásvezető az MNO-nak arról számolt be, hogy legjobb tudomása szerint a film nem magyarországi helyzetet mutat be, önkényuralmi jelképek pedig nem szerepelnek majd benne. A jövőben játszódó film elmondása szerint a társadalmi párbeszédet segítené elő, méghozzá egy globális probléma bemutatásával.
Beszélgetésünk után néhány nappal azonban otthagyta a produkciót. Salamon András rendező pedig csak annyit mondott nekünk az esettel kapcsolatban, hogy műve elkészülte után, a bemutatón nagyon szívesen válaszol a filmmel kapcsolatos kérdésekre. Mi pedig pont a körülményekre, az eszközökre, illetve a történet liberális voltára voltunk kíváncsiak.
Ők sem tudták, mi készül
Nem vállalta a filmben való részvételt a Vándor-Rock motorosklub sem. Mesterhez hasonlóan ők sem tudták ugyanis, hogy mi készül, Mészáros Imrétől tudták meg, hogy mit is jelenítenének meg a vásznon. Vezetőjük, Szabó László az MNO-nak elmondta, hogy ők csak a megbékélős verziót hallották és kicsit furcsállották ugyan, hogy vajon miért akarják a motoros és a „nem motoros” társadalom közti feszültséget bemutatni, mikor szerintük nincs ilyen. A vándorok nem értették azt sem, hogy miért kérik meg az alkotók őket arra, hogy vegyék le a colorjukat (a motorosok többnyire farmer- vagy bőrmellényére felvarrt jelét), mondván: „nehogy ebből később bajuk legyen”. Szabó elmondta, „büszkébbek ők ennél, hogy ebbe belemenjenek”. Ezzel a gesztussal egyébként a motoros protokoll szerint ki is írták volna magukat az acélparipások társaságából. Szabóék ezért inkább kihátráltak a szerződés mögül, az elnök érvelése szerint azért, mert „nem adják el magukat, úgyis annyi mindent eladtak már ebben az országban”.
A szóban forgó feszültségről, politikai viszályról az önmagát baloldali érzelmű motorosok közé soroló Hovanecz Gergely sem tudott nyilatkozni: szerinte sincs ilyen. „Az emberekben él ugyan egyfajta előítélet, ha balesetről hallanak, akkor hajlamosak kapásból kijelenteni, hogy a motoros volt a hibás, de ennyi” – mondta el nekünk a Hornets klub alelnöke. Ám ezt a filmes ábrázolást nem tartja jó ötletnek, ahogy a Goj Motorosokat sem tartja náciknak: „Náci motorosokat ma, Magyarországon csak dokumentumfilmeken és archív filmhíradókban látni.” A motorosok összetartását jellemzi az is, hogy Hovanecz többször maga is együtt hajtott a gojokkal. Ott volt ő is a tűzoltókkal közös demonstráción, valamint a Kaszás Attila emlékére rendezett felvonuláson. „Ezekkel én is tudok azonosulni” – így Hovanecz.
Félelem és rettegés valahol Zemplénben
Azzal pedig, ami a Demerung című film forgatókönyvében van, már nem. A Goj Motorosok honlapjára ugyanis kikerült a kiszivárgott, teljes szkript. Úgy tudjuk, ez már egy átírt változat: a gojok helyett itt már nácik, szkinhedek, neonácik szerepelnek. A film új gyártásvezetői – Bódis Gábor és Czutor György – ezt nem kívánták megerősíteni az MNO-nak, sőt nyilatkozni sem szerettek volna lapunknak a reménybeli párbeszédet elősegítő film készítői.
A forgatás helyszínére kilátogató Mészáros Imrétől azt tudtuk meg: a két gyártásvezető nem olvasta a forgatókönyvet, az egy éjszaka alatt leszervezett motoros statiszták egy része pedig úgy tudta, hogy reklámfilmet forgatnak velük, a társaság másik fele pedig azt hitte, hogy egy iskolai oktatófilmben fogja viszontlátni, ahogy bőgeti a motorját. A filmbéli putri lakói pedig állítólag történelmi nagyjátékfilmbe képzelték magukat.
„Ez a film az utolsó előtti órában kíván tenni valamit annak érdekében, hogy Magyarországon a kirekesztés, a gyűlölködés, az agresszivitás helyett a megértés, a normális, az összefogás vegye át a vezető szerepet az emberi érintkezésben. Szeretnénk felhívni a figyelmet arra, hogy ha mindez nem sikerül, akkor ebben az országban – s a cím is erre utal – bealkonyul, majd végül reménytelen, sűrű sötétség lesz. 10 perces fekete-fehér fikciós film az egyik legélesebb és különösen veszélyes társadalmi konfliktusról, melyben magukat hazafinak gondoló, valójában fajvédő, militáns szervezetek megfélemlítő és büntető demonstrációkat tartanak cigányok lakta településeken azzal a céllal, hogy az igazságszolgáltatás helyett saját kezükbe vegyék a rendteremtést.”
Az idézetet a film szinopszisából vettük, amelyből világosan kiderül: magyar helyzetet mutat be, ezt erősíti meg az alábbi idézet is: „A történet egy zempléni faluban játszódik, és azt a helyzetet mutatja be, amikor egy felfegyverzett, egyenruhás, motoros csapat félelemkeltő demonstrációt tart a romák háza előtt, de meglepetésükre – mint ahogy ez a közelmúltban Szikszón is megtörtént – háromszoros túlerővel találják szembe magukat.” (Szikszón egyébként a közelmúltban nem volt motoros felvonulás, a borsodi faluban a Magyar Gárda demonstrált – a szerk.)
A szereplőket pedig egy helyütt így írják le: „A szkinhedek, neonácik, gárdisták, motorosok között is látható kőkemény, életveszélyes figurák, és gyáva nyikhajok, pattanásos arcú, belülről reszkető, göthös legények, mint ahogy a cigányság soraiban is láthatóak a talpasok éppúgy, mint a Mercisek, piszkosak, nyomorultak éppúgy, mint fehér cipős, fukszos, nagykalapos urak lila öltönyben.”
A történet egyébként tartalmaz megbékélésre utaló jeleneteket (ilyen a szkinhedek fehér pitbullszukájának játéka a cigányok fekete keverékkutyájával, vagy a putrik népének „virtuózan dekázó” gyerekének passzolgatása egy „náci egyenruhás kisfiúval”) ám a film vége az, hogy a korábban pillangókést pörgető nácik és motorosok megszégyenülve elvonulnak, a sorukban böllérkésest tudó cigányok pedig örülnek, vagy ahogy a forgatókönyv írja: „A putrik népe ujjong, megtapsolja a megszégyenült motorosokat. Utánukfütyülnek, integetnek, mert most ők győztek.” Végül a szkript szerint azt látjuk, hogy az elvonuló motorosok nem veszik észre, hogy lemarad a társuk (ez egyébként a valós életben elképzelhetetlen – a szerk.), őt romák veszik körül: „A romák lassan körbeállják a motorost. Senki nem mozdul. A motoros arcán félelem.” A motorosok és nácik pedig egy fiatal szerelmespárt szúrnak ki maguknak: „A motorosok körbeveszik a fiatal párt. Leállítják a motorokat. A lány és a fiú arcán félelem.”
Motoros törvények
Lapunk úgy tudja, hogy hasonló, valós elrettentetéstől tartottak az alkotók is: ezért Mészáros Imre látogatása után jelezték a rendőrségnek, hogy szélsőséges csoportok fenyegetőztek azzal, hogy szétverik a forgatást. A BRFK sajtóosztálya ezt meg is erősítette: „Nem érkezett feljelentés az üggyel kapcsolatban, azonban egy magánszemély bejelentést tett.”
Mészáros ugyanakkor az MNO-nak elmondta: ő nem fenyegetőzött, azt viszont leszögezte: ha a film ilyen formában megvalósul, akkor Salamonék nagyon felhergelik a motoros társadalmat. Úgyhogy megígérte: a „motoros törvények” szerinti válaszra számíthat a rendező és csapata. Rákérdeztünk, hogy ez mit is jelent pontosan. „Hatalmas felvonulást, rengeteg, több száz bőgő motorral a bemutató napján és helyszínén. De ha a film megtekintése után úgy találjuk, akkor a jogi lépésektől, magyarul a perektől sem riadunk vissza. Ebben amúgy is jók vagyunk: 52-1-re vezetünk a balliberális média ellen.”
A Demerung munkacímű film teljes forgatókönyve megtalálható a Goj Motorosok hivatalos honlapján.
