Balázs: 2011-ben fogadhatják el a Duna-stratégiát

Balázs Péter külügyminiszter szerint a meglévő uniós alapok forrásait lehet majd a Duna-stratégiára fordítani, mivel az nem jelenik meg külön az Európai Unió költségvetésében. • Magyarország sajátos felelősségéről beszélt Bajnai + Képek + Képriport • A bolgár miniszterelnökkel találkozott Orbán Viktor + Képek

A magyar diplomácia vezetője a Duna-csúcsról tartott sajtótájékoztatóján csütörtökön Budapesten azt mondta: a Balti-stratégiához hasonlóan a Duna-stratégiára is több meglévő forrást lehet majd fordítani. Ezek között említette a közlekedésfejlesztést segítő forrásokat, a strukturális, illetve a kohéziós alapot, valamint a szomszédságpolitikai eszközöket. A miniszter nem zárta ki, hogy ha a stratégia bebizonyítja életképességét, további források is igénybe vehetők. Balázs a stratégiáról szólva hangsúlyozta: annak megkerülhetetlen témája lesz a Duna-völgyi közlekedés, a környezetvédelem és a vízgazdálkodás. Hozzátette: reményei szerint a stratégiát 2011 első felében, a magyar uniós elnökség idején fogadhatják el.

A Duna-stratégia keretében megvalósuló regionális együttműködés területei közül a külügyminiszter kiemelte a Duna-völgyi közlekedést – a hajózás és a vasúti közlekedés fejlesztését, hidak és autópályák építését, illetve egymáshoz csatlakozó vasúti, légi és közúti közlekedési csomópontok kiépítését – valamint a környezetvédelmet és a vízgazdálkodást. A csúcstalálkozón elfogadott nyilatkozat szerint az együttműködésre van továbbá mód a vidékfejlesztésben, a turizmusban, az oktatásban, a kultúrában, a sportban, az élelmiszerbiztonságban és a migráció kezelésében.

A nyilatkozatban az aláírók, nyolc EU-tagállam – Magyarország, Németország, Ausztria, Szlovákia, Románia, Bulgária, Csehország és Szlovénia – úgy fogalmaznak, elismerik az Európai Unió, azon belül is az Európai Bizottság vezető szerepét a Duna-régiós együttműködési folyamat előmozdításában. Emellett azt ígérik, minél több közreműködőt, térségi és helyi önkormányzatokat, üzleti és akadémiai köröket, nem kormányzati szervezeteket bevonnak a munkába a stratégia sikeres előkészítéséért.

Balázs sajtótájékoztatóján kifejtette, míg a parlamentben tartott Duna-csúcs Magyarország által szervezett politikai rendezvény volt a legfelsőbb szintű döntéshozók részvételével, addig a Magyar Tudományos Akadémia székházában ezzel egy időben rendezett közreműködői (úgynevezett stakeholder)konferenciát az Európai Bizottság szervezte, a lehető legszélesebb társadalmi mozgósítás céljából, tartományok, városok, civil szervezetek részvételével. A két rendezvény együtt segíti a Duna-stratégia fölépítését – mondta a magyar külügyminiszter.

(MTI)