Amikor Császár a tévéinterjúban felidézte Takács József délelőtti, kapitányságon tett látogatását, gyakorlatilag megismételte azt, amit a Magyar Nemzetnek adott interjújában is állított. Eszerint a meggyilkolt iskolaigazgató fél tíz-tíz óra körül tett látogatást Császár irodájában, ahol öt-tíz percet töltött, ám feljelentést nem tett, mivel – a nyugalmazott főrendőr elmondása szerint – Takács még látogatást kívánt tenni Csepel szocialista alpolgármesterénél, Orosz Ferencnél.
Arra a felvetésre, miszerint Orosz korábbi nyilatkozatából az derül ki, hogy az események pont fordítva történtek – tehát Takács a városházáról ment át a rendőrség épületébe – Császár úgy felelt: nem tudja, hogy honnan jött hozzá az igazgató. Hozzátette: ő már közvetlenül a gyilkosság után jelezte a BRFK életvédelmi ügyosztályának, hogy Takács és a felbujtóként gyanúsított szocialista politikus, Deme Gábor között konfliktus lehet. Császár elmondta azt is, hogy ő nem jogász és tudomása szerint a sikkasztás nem hivatalból üldözendő bűncselekmény, ezért nem tett feljelentés nélkül intézkedéseket, noha Takács beszámolójából értesült arról, hogy felmerülhet Demével szemben a gazdasági bűncselekmények gyanúja. „Ha követtem is el rendőrszakmai hibát, attól még nem én vagyok a gyilkos” – vallotta a korábbi rendőrkapitány, ám hozzátette azt is: szerinte nem követett el ilyen mulasztást sem.
Császár beszámolt arról is, hogy „igen régóta ismerte” Kun Tamást. Az iskoláról pedig, ahol a gyilkosság megtörtént, a következőket állította: rendszeresek voltak a kábítószerrel való visszaélések, rablások verekedések, tanulói között pedig – így Császár – voltak 16-30 éves büntetett előéletűek is. A Csepelen önkormányzati lakáshoz jutott exrendőr szerint szükség volt egy „bodyguardra, mivel ott az észnek nem lesz tekintélye”. A kérdésre, hogy mi igaz abból, hogy több magáncégnek is ajánlotta Császár hasonló feladatokra Kun Tamást, úgy felelt: a magyar emberek szeretnek mindenbe beleszólni és tagadta a feltételezéseket.
Elmondása szerint a gyilkosságról egy „budai régióban tartózkodva” értesült, majd a helyszínre sietett és jelezte észrevételeit Tóth Gábor budapesti rendőrfőkapitánynak. Császár nem tagadta azt sem, hogy a kettős kivégzés éjszakáján hívta őt a feltételezett gyilkos, Kun Tamás. „Égett a kezében a telefon azon az este”, beszámolója szerint „20-30-40” nem fogadott hívása volt akkor. A beszélgetés végén megismételte, hogy meggyőződése szerint nem követett el rendőrszakmai hibát, sőt „rendőrileg mindent megtett” azért, hogy ilyen gyorsan megoldódjon az ügy. Ügyvédje, Dr. Hegedűs László szerint a bűnpártolás vádjából semmi sem igaz, védence pedig azért került ilyen méltatlan helyzetbe, mert rosszul kezelte a sajtót.
Ismert: 2009. január 7-én a gyanú szerint Kun Tamás biztonsági őr a gazdasági igazgató, Deme Gábor jelenlétében megölte Takács Józsefet, a Csepel-szigeti Általános Iskola vezetőjét és egy fiatal pedagógust, Papp Lászlót. A korábbi csepeli főkapitány azért került ismét a középpontba, mert kiderült: Takács József, a csepeli kettős gyilkosság idősebb áldozata meggyilkolásának napján feljelentést akart tenni, vagy tett is. Feleségével összekészítették a papírokat és be is ment a csepeli rendőrkapitány szobájába, de a feljelentésnek nincs hivatalos nyoma.
Napvilágot látott az a felvétel is, amelyet Papp László készített egy, a zsebében elrejtett diktafon segítségével. Ebből az derül ki, hogy különösen fontos szerepe volt az ügyben Takács József, a kivégzett iskolaigazgató táskájának, hiszen Kun Tamás utolsó utasítása a pár másodperccel később kivégzett tanárnak az, hogy adja neki oda – feltételezhetően – Takács József táskáját. Sajtóértesülések szerint a kettős gyilkosság után nem sokkal az elkövető felhívta Csepel akkori rendőrfőkapitányát, más források szerint Császár be is ment a magát elterelésként kézen lövő Kunhoz a kórházba, ám az egykori főrendőr ezt tagadja.
(TV2, MNO)

Kóros elmeállapotú nő akart bírót és rendőrkapitányt ölni
A hivatalokat is megfenyegette.