Ügyészi intézkedéssel ért véget a vizsgálat Horváth Klára, Bábolna polgármestere, szocialista országgyűlési képviselő egyik ügyében. A Komárom-Esztergom Megyei Főügyészség megállapította, hogy Horváth Klára mint a Bábolna Shagya Közhasznú Alapítvány elnöke tavaly jóváhagyás nélkül utalt át 9,6 millió forintot egy magáncégnek – közölte Miskolczi Ivett, a megyei ügyészség szóvivője. A lépést a kuratórium utólag hagyta jóvá. Az ügyészség szerint Horváth Klára csak a kuratórium jóváhagyásával utalhatott volna, ezért a képviselőt felszólították, hogy a továbbiakban így járjon el.
Lapunk tavaly szeptemberben értesült arról, hogy a szocialista országgyűlési képviselő 2009 nyarán mint az alapítvány kuratóriumának elnöke, a Magyar Villamos Művek (MVM) Zrt. által a lovas hagyományok ápolása céljából az alapítványnak átutalt 9,6 millió forintot szinte azonnal továbbküldte egy magáncégnek. A Bábolna Nemzeti Ménesbirtok Kft. által létrehozott alapítvány szabályai szerint Horváth Klára legfeljebb 300 ezer forintról dönthet egymaga, más esetekben a kuratórium hozzájárulása szükséges. Az ügy véleményezésére általunk felkért jogász szerint még akkor is jogszerűtlennek kellene tekinteni az átutalást, ha megszületett volna róla a kuratóriumi döntés, mert a szervezet pénzét ez esetben az alapítvány céljaitól eltérően használták fel, amit az alapító okirat nem tesz lehetővé. Ez a támogatóktól érkező vagyonjuttatásokra is vonatkozik – közölte a névtelenséget kérő szakértő. Az alapítvány a bábolnai székhelyű lovaskollégium és szakiskola, valamint a helyi szellemi-kulturális élet, turisztikai programok és hagyományőrzés támogatását fogalmazta meg a szervezet vagyonának jogszerű felhasználásaként. Márpedig Horváth Klára – mint a kuratórium elnöke – egy Bábolnához nem kötődő magáncégnek utalta át a kérdéses öszszeget.
Megkerestük a MVM Zrt.-t is. Tringer Ágoston, a szervezet szóvivője leszögezte: az adomány odaítélésekor a társaság részére iránymutató volt, hogy a támogatás fő célja a hazai lovaskultúra fenntartása, a nemzeti örökségvédelmi misszió támogatása volt, ami az alapítvány alapító okiratában is szerepel. Azt, hogy jogszerűen cselekedett-e az alapítvány, majd a szervezet közhasznúsági jelentéséből derül ki. Tringer szerint ha az alapítvány nem az alapító okiratában foglaltak szerint használta fel a pénzt, úgy még az összeg visszakérésére is sor kerülhet.
(Dénes Zoltán)
Nemvárt fordulat jön az időjárásban, mutatjuk mire számíthat