Az a választópolgár, aki a szavazás napján nem tartózkodik a lakóhelyén, de Magyarország egy másik településén élni kíván választójogával, igazolással szavazhat. Igazolást személyesen vagy meghatalmazott útján még egy hétig, április 9-én 16 óráig lehet kérni a lakóhely szerinti jegyzőtől, ajánlott levélben az igazolást úgy kell kérni, hogy az legkésőbb április 6-ig megérkezzen a lakóhely szerinti választási irodába.
Az április 11-i első fordulóra 33 500-an, az április 25-i második fordulóra 29 300-an kértek igazolást. 2006-ban az első fordulóra 57 999-en kértek igazolást, a második fordulóra pedig 46 144-en.
Ha valaki mindkét fordulóra igazolást kér, a két igazolást egy nyomtatványon kapja meg. Ha valaki az egyik fordulóra már kért igazolást, és a másik fordulóra ezt követően szeretne igazolást kérni, az előzőleg kapott igazolást vissza kell adnia, és a két igazolást egy új nyomtatványon kapja meg.
Aki az igazolás kiadása után meggondolja magát, és mégis a lakóhelye szerinti szavazókörben szeretne szavazni, április 8-ig kérheti a lakcíme szerinti jegyzőtől, hogy vegye vissza ide, ekkor a korábban kapott igazolást le kell adnia.
Lehetőség van arra, hogy aki igazolást kapott, még a szavazás napja előtt felvetesse magát az igazoláson feltüntetett településen a választók névjegyzékébe, ha ezt nem teszi meg, akkor a szavazás napján az igazolással szavazásra kijelölt szavazókörben veszik fel a névjegyzékbe. Az igazoláson szerepel, hogy a választópolgár melyik településen élhet választójogával, valamint annak a szavazóhelyiségnek a címe, ahol leadhatja szavazatát.
Fontos, a korábbiaktól eltérő szabály, hogy ha valaki igazolást kapott (akár az első, akár a második, akár mindkét fordulóra), a második fordulóban csak akkor szavazhat, ha az első forduló – abban a választókerületben, ahol szavazott vagy szavazhatott volna – nem volt eredményes. Ha az első forduló eredményes volt, hiába jelentkezik a választópolgár az igazolásával a második fordulóban, mivel a szavazatszámláló bizottság ellenőrzi, hogy érvényes volt-e az első forduló ott, ahol a választópolgár szavazott vagy szavazhatott volna, és ha az volt, akkor nem engedik voksolni.
Ma 16 óráig lehet delegáltakat bejelenteni
Ma 16 óráig jelenthetnek be delegáltakat az ország mintegy 11 ezer szavazatszámláló bizottságába az áprilisi országgyűlési képviselő-választáson induló pártok, illetve független jelöltek.
A jogszabály szerint a választási bizottságok – választott tagokon felüli – további egy-egy tagját a választókerületben jelöltet, listát állító jelölőszervezet, illetve a független jelölt bízza meg.
A választási bizottság megbízott tagjának nem kell a választókerületben lakcímmel rendelkeznie, valamint a delegált taggal szemben nem kizáró ok, ha a választókerületben jelöltet állító jelölőszervezet tagja vagy induló jelölt hozzátartozója (hozzátartozó az egyenes ági rokon és annak házastársa, az örökbefogadó és a nevelőszülő, az örökbefogadott és a nevelt gyermek, a testvér, a házastárs, az élettárs, a házastárs egyenes ági rokona, testvére, valamint a testvér házastársa).
A választási eljárásról szóló törvény alapján megbízott tagot delegálhat a szavazatszámláló bizottságba és az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottságba (oevb) az egyéni képviselőjelöltet állító jelölőszervezet (országszerte 19 ilyen jelölőszervezet van) és a 18 független jelölt, a területi választási bizottságba a területi választókerületben (a fővárosban, illetve a megyében) területi listát állító (összesen tíz) jelölőszervezet, az Országos Választási Bizottságba (OVB) pedig az országos listát állító hat jelölőszervezet. A közösen jelöltet, illetőleg listát állító szervezetek a jelölés, illetve a listaállítás szerinti választási bizottságba közösen küldhetnek egy tagot.
A választási bizottságok megbízott tagjait legkésőbb ma, április 2-án 16 óráig lehet bejelenteni. A pártoknak, független jelölteknek érdekük, hogy valamennyi választási testületbe delegáljanak egy-egy tagot, mivel így saját megbízottjaikon keresztül győződhetnek meg a választás tisztaságáról, közvetlenül ellenőrizhetik, továbbá részt vehetnek az esetleges jogviták eldöntésében.
A szavazás után az informatikai rendszer adatai alapján csak az előzetes, tájékoztató eredményeket közlik. A választókerület hivatalos eredményét azonban a szavazatszámláló bizottságok által kiállított jegyzőkönyvek alapján állapítja meg az oevb. A területi választási bizottság a területi választókerület eredményét állapítja meg, az OVB pedig (más feladatai mellett) megállapítja az 5 százalékos küszöböt, és dönt arról, mely képviselők jutnak mandátumhoz a kompenzációs listáról.
A nyilvánosság biztosításán túl a pártok olcsóbbá is tehetik a választást, ha minden szavazatszámláló bizottságba delegáltat küldenek. A bizottságoknak ugyanis három olyan tagjuk van, akikről még az országgyűlési választások előtt döntött a helyi képviselő-testület, de a működőképességhez legalább öt tag kell, így ha a pártok delegáltjaival együtt sincs meg az öt tag, akkor póttagokat hívnak be a testületbe fejenként 15 ezer forintért. (E póttagokat korábban ugyancsak a képviselő-testület választotta meg.)
Ahhoz tehát, hogy minden szavazatszámláló bizottságban meg lehessen „spórolni” kétszer 15 ezer forintot a költségvetésnek, a pártoknak legalább mintegy 22 ezer delegáltat kellene állítaniuk. (Ez abban az esetben igaz, ha nem ugyanazokba a bizottságokba delegálnak, egyébként ennél lényegesen több küldöttre lenne szükség.)
A választási bizottságokban ülő választott és megbízott tagoknak azonos jogaik és kötelezettségeik vannak. A párt által megbízott tag nemcsak figyelemmel kíséri a választási bizottság munkáját, hanem tevékenyen részt vesz benne, a bizottság rendelkezésére álló valamennyi információt megismerheti. A tevékenysége során tudomására jutott személyes adatokat azonban sem az őt megbízó pártnak, sem senki másnak nem adhatja ki. 2006-ban a szavazatszámláló bizottságokba a jelölőszervezetek 32 498 megbízott tagot delegáltak.
(MTI)
rendőrkapitány
Kóros elmeállapotú nő akart bírót és rendőrkapitányt ölni
A hivatalokat is megfenyegette.
