Az egyetemek feladata a „teljes emberek” nevelése lenne

Sólyom László szerint a tehetséggondozás az egyetemeknek is kiemelt feladata, ahhoz azonban, hogy jó hallgatók legyenek, jó gimnáziumok és még inkább jó általános iskolák kellenek.

A köztársasági elnök az Eötvös Loránd Tudományegyetem szenátusának ünnepi ülésén, az egyetem megalapításának 375. évfordulóján, szerdán Budapesten azt mondta: az egyetemek eltömegesedésének idején „mindannyiunknak vannak tapasztalatai a beérkező hallgatóság átlagszínvonalának csökkenéséről, másrészt a vékony elit olykor bámulatba ejtő szorgalmáról, külföldi tájékozottságáról”. Sólyom László elmondta: az egyetemek célja eredetileg „teljes emberek” képzése volt, és ma is ez lenne a legfontosabb, ítélőképességet nevelni a hallgatókba.

Erdő: Kettős erőfeszítést kell tenni

Kettős erőfeszítést kell tenniük a magyarországi egyetemi oktatóknak, tudósoknak és a felsőoktatás hallgatóinak a kor kihívásainak megfelelően, mert magyarul és idegen nyelven is kell oktatniuk, illetve tanulniuk – mondta Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom–budapesti érsek. Egy egyetemi oktatónak vagy egy jó teljesítményű egyetemistának fizikailag is több erőfeszítésre van szüksége ahhoz, hogy „a teljes hivatásukat betöltsék”. Ennek megfelelően a Pázmány Péter Katolikus Egyetem minden fakultásának van idegen nyelvű és magyar nyelvű folyóirata is – mondta Erdő Péter.

A Pázmány Péter bíboros által alapított egyetem utódintézményeire szerinte két feladat vár: versenyképesen kell részt venniük a nemzetközi tudomány művelésében, illetve meg kell őrizniük és tovább kell fejleszteniük a nemzeti kultúrából azt, ami az egyetem hatáskörébe tartozik. Ez viszont azt jelenti, hogy a nyugati átlagnál többet kell fáradoznia egy magyar egyetemistának; a kor kihívásaira „nekünk itt, a Kárpát-medencében ez látszik a kötelező válaszútnak” – fogalmazott.

Mint mondta, „újra döntési helyzetbe kerültünk”, mert „fontos (...), hogy nemzetközi nyelven tudjunk bizonyos tantárgyakat, akár teljes szakokat ajánlani a hallgatók számára, hiszen így vagyunk kompatibilisek, így tudunk diákcserét, oktatócserét megvalósítani”. Utalt arra, hogy a nemzetközi tudományosságnak leginkább az angol a nyelve, „ha részt akarunk venni a tudomány fejlesztésében, akkor oda kell ülnünk a nagy és egyetlen tudományos nemzetközi párbeszéd asztalához”.

Erdő Péter az 1635-ös egyetemalapítással kapcsolatban a folyamatosságot hangsúlyozta, mivel ez az első olyan felsőoktatási intézmény, amely megszakítás nélkül ma is létezik utódintézményeiben. Szólt a középkori pécsi, óbudai, pozsonyi és kolozsvári egyetemekről, amelyek „nagyszerű kezdeményezések voltak, de a történelem rövid életet engedett nekik”.

Utalt arra, hogy a középkorban mindenütt latinul tanítottak, és a soknemzetiségű középkori Magyarországon „nagy volt a kísértés, hogy külföldön tanuljanak a magyar diákok”, ezt pedig nem tudták tartósan ellensúlyozni a magyarországi egyetemek.

(MTI)