„Élőerős biztonsági szolgálattal” az erőszakos szülők ellen

Szinte mindennapossá vált Magyarországon, hogy dühös szülők törnek rá tanítás közben a tanárra, handabandázásukkal lehetetlenné teszik a pedagógiai munkát. A szóváltás gyakran tettlegességgé fajul, a megdöbbent tanerőt eleddig csak kollégái tudtak megvédeni. A települések, iskolák mindenesetre megpróbálnak védekezni a támadókkal szemben. Hatvanban „élőerős biztonsági szolgálat” vigyáz a közintézményekre és az utca rendjére.

A nemzeti ügyek kormányának első intézkedési közé fog tartozni a közfeladatot ellátó személyekkel – például tanárokkal – szemben elkövetett erőszakos bűncselekmények jelenleginél szigorúbb szankcionálása – mondta korábban Szijjártó Péter. Orbán Viktor kedden be is jelentette: a parlament megalakulásának napján, vagy az azt követő munkanapon benyújtják azt a törvénymódosítási javaslatot, amely „maximális védelmet” ad a pedagógusoknak. A jelen bírósági gyakorlat szerint ezért a bűncselekménynek minősülő tettért az eset súlyának arányában egy-két év felfüggesztett börtönbüntetést szoktak kiosztani. Letöltendő börtön jobbára akkor szerepel az ítéletben, ha az elkövetőnek volt már dolga korábban a törvénnyel, felfüggesztett szabadságvesztésről szóló ítélettel is rendelkezik.

A tanárok, orvosok, egészségügyi dolgozók, kalauzok és rendőrök elleni támadások egyre gyakoribbak a XXI. század Magyarországán.
A jelenség országos és nagyrészt elhallgatott. A hatvani városvezetés is csak egy tavalyi, kisebb sajtóvisszhangot kiváltó eset után lépett a tettek mezejére, amikor egy felbőszült szülő berohant a tanítás közben az iskolába, és ott az osztály és a pedagógus előtt verte meg a gyermekét korábban bántalmazó fiatalt. A városatyák a hasonló eseteket megelőzendő 60 millió forintos költségvetéssel létrehozták a városőri szolgálatot – ismertette a részleteket az MNO-val Bánki Árpád, a Heves megyei város sajtóreferense. „Kényes” témáról lévén szó, meglepő a város hozzáállása, hiszen Bánki szerint „nem letagadni, hanem kibeszélni, ismertetni kell a problémát, csak így lehet közelebb jutni a megoldáshoz”.

A megoldás március elejétől Hatvanban a „vagyongazdálkodási divízió”, avagy a városőrség létrehozása volt, Sára Péter korábbi rendőrkapitány vezetésével. Ezek a városőrök látják el azóta az összes közoktatási intézmény védelmét, de ott vannak a kórházban, az orvosi rendelőkben, a közterületeken, a piac és a vendéglátóhelyek környékén is. Így kívánják mederbe terelni a bandázást, elejét venni a kisebb csoportos rablásoknak, garázdaságoknak. A másik cél az volt, hogy „nyomatékosan elejét vegyék a tanár- és diákveréseknek, szülői berontásoknak” – mondta a sajtóreferens, aki kitért arra is, hogy sok megbeszélés előzte meg a döntést. Természetesen tárgyaltak a helyi cigány kisebbségi önkormányzattal is, akik már régóta partnerei a városvezetésnek, napi kapcsolatban állnak és „munkákat is kapnak a várostól, lehet beszélni velük”.

Mint ahogyan a városőrökkel is lehet beszélni, akiket az egész város ismer, köztiszteletben álló emberekről van szó, akik Bánki szerint a „csibészektől” is megkapják a kellő tiszteletet. Hatvanban amúgy nincs gettó, „nincs cigány és nem cigány, itt csak hatvani emberek vannak” – jelentette ki a sajtóreferens, aki eredményesnek ítélte a városőrség működését. Vélhetően a látható eredmények miatt is döntenek egyre többen a környező településeken, hogy vállalják a bejárással járó problémákat és inkább a biztonságos hatvani iskolát választják a helyi „problémás” helyett. Így már egy egész osztálynyi „vidéki” gyermekkel szaporodott a város diáksága.