Kormányprogram: tíz órát vitatkoznak a 85 oldalról a honatyák

Kedden kezdődik a kormányprogram vitája az Országgyűlésben, a Nemzeti együttműködés programja című dokumentumot Orbán Viktor miniszterelnök-jelölt ismerteti a Ház előtt.

Ma kezdődnek és péntekig tartanak a leendő Orbán-kormány miniszterjelöltjeinek parlamenti bizottsági meghallgatásai. A tervek szerint Orbán Viktor szombaton teszi le a miniszterelnöki esküt, majd javaslatot tesz Sólyom László köztársasági elnöknek a miniszterek kinevezésére, és ha az államfő kinevezi a tárcavezetőket, a miniszteri eskütételek is megtörténhetnek szombat délután. Az új kabinetnek nyolc minisztere lesz.

A határozati javaslatot összesen tízórás időkeretben vitathatják meg a képviselők, ma Orbán Viktor után a frakciók vezérszónokai fejthetik ki véleményüket összesen két és fél órán keresztül. A 85 oldalas dokumentumnak az előszó mellett három nagy fejezete van: a Nemzeti együttműködés nyilatkozata, a Nemzeti együttműködés rendszere és a Nemzeti ügyek. Utóbbi öt témára oszlik: a gazdaság talpra állítására, a rendre, az egészségügy megmentésére, a szociális biztonság megteremtésére, valamint a demokratikus normák helyreállítására.

A kormányprogramról szombaton Orbán Viktor zárszava után szavaz az Országgyűlés, annak elfogadásához és a miniszterelnök megválasztásához az országgyűlési képviselők több mint felének, azaz 194 képviselőnek az igen szavazata szükséges. Megkezdődik a kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvényjavaslat vitája is. Az előterjesztés indoklása szerint a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó munkáltatóknál foglalkoztatottak közszolgálati jogviszonya kormánytisztviselői jogviszonnyá alakul át. „Ezzel megnyílik a lehetőség a szükséges átalakítások racionális költségvetési terhek melletti végrehajtásához” – áll az indoklásban.

Ebben az is olvasható, az államot megilletné az a jog, hogy legalább olyan feltételekkel szüntethesse meg ezt a jogviszonyt, mint a kormánytisztviselő, azaz indokolás nélkül, 2 hónapos felmentési idővel. Az indoklás szerint nincs alkotmányos, célszerűségi vagy etikai alapja annak, hogy a köztisztviselők a többi foglalkoztatotthoz képest – éppen az állammal szemben – kiemelt védelmet élvezzenek és felmenthetetlenné váljanak az állami feladatok végrehajtása során. Sőt a jelenlegi, fokozott védelem jelentős részben okolható azért, hogy a magyar közigazgatás hatékonysága alacsony és közmegítélése rossz.

(mti)