Még 2011. decemberig új választási törvényt kellene alkotni

Répássy Róbert szerint ha a parlament új országgyűlési választási törvényt akar alkotni, akkor azt még a jelenlegi ciklus első felében kellene megtenni, hogy kellő idő legyen felkészülni egy egészen új választási rendszerre.

A Fidesz politikusa kedden a parlamenti képviselők számának csökkentéséhez szükséges választójogi reform előkészítéséről szóló országgyűlési határozati javaslat expozéjában kifejtette: indítványuk értelmében az alkotmányügyi bizottság létrehozna egy választójogi reformot előkészítő, paritásos albizottságot, vagyis amelybe összességében ugyanannyi képviselőt delegálnának az ellenzéki frakciók, mint a kormánypártiak.

Ennek az albizottságnak 2011. június 30-áig kellene elkészítenie törvénytervezetét az országgyűlési képviselők választásának új szabályairól, ezután pedig az alkotmányügyi bizottságnak egy széles körű társadalmi vita után, 2011. december 31-éig kellene a Ház elé terjesztenie a javaslatot – ismertette Répássy Róbert, hozzátéve, hogy mindezt – a javaslat szerint – annak érdekében tennék, hogy az alkotmányban rögzített létszámra csökkenjen a képviselők száma. Megjegyezte, hogy a kisebb Országgyűléshez szükséges fideszes választójogi törvénytervezet tárgyalási alapul szolgálna az albizottságnak.

A múlt héten elfogadott alkotmánymódosítás a parlament létszámát legfeljebb kétszáz főben határozza meg, és rögzíti, hogy a nemzeti és etnikai kisebbségek képviseletére további, legfeljebb tizenhárom országgyűlési képviselő választható.

Kormánytisztviselők lesznek a köztisztviselők

Az állam indoklás nélkül, két hónapos felmondási idővel megszüntetheti a köztisztviselők munkaviszonyát, akiknek új neve kormánytisztviselő lesz – foglalta össze a kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvényjavaslatot a fideszes Répássy Róbert kedden az Országgyűlésben. A politikus szerint jelentős rendszertani következetlenség jellemzi a hatályos köztisztviselői törvényt a központi államigazgatás tekintetében, ugyanis egy köztisztviselő indokolás nélkül szüntetheti meg jogviszonyát, ezzel szemben a munkáltató, az állam csak valós és okszerű indoklással alátámasztottan, meghatározott esetekben és jogcímen szüntetheti meg a közszolgálati jogviszonyt.

Répássy Róbert, a javaslat egyik beterjesztője az általános vitában kiemelte: az Alkotmánybíróság kimondta, hogy a jogviszony szabad felmondásának joga a munkáltatót és a munkavállalót egyaránt megilleti. A törvényjavaslat – egyebek között – ezt az alapelvet is érvényesíteni kívánja – jelentette ki. Mint mondta, a fentiek alapján méltányos megoldás, hogy az államot – ebben az elismerten számára alkotmányosan erősebb helyzetében – megillesse az a jog, hogy legalább olyan feltételekkel szüntethesse meg a jogviszonyt, mint a kormánytisztviselő, azaz indokolás nélkül, két hónapos felmondási idővel.

(MTI)