Nem lesz érdemes lopni: Pintér nagyobb szigort tart fontosnak

Célszerű lenne a tulajdon elleni szabálysértéseket egyes esetekben a jelenlegi pénzbírság helyett elzárással büntetni – mondta Pintér Sándor belügyminiszter-jelölt a kinevezése előtti meghallgatásán az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságában csütörtökön.• Martonyi: Javítani kell érdekérvényesítési képességünkön

MNO
2010. 05. 27. 15:48
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A belügyi tárca várományosa reggel már beszámolt az elképzeléseiről az emberi jogi bizottság előtt, és még a nap folyamán meghallgatja az alkotmányügyi, valamint a honvédelmi és rendészeti, pénteken pedig az önkormányzati bizottság. A jelölttől Tóth Gábor (Fidesz), aki egyúttal Bag polgármestere is, kérdezte, hogy mit kíván tenni a tulajdon elleni szabálysértések számának csökkentése érdekében. A belügyminiszter-jelölt kifejtette: jelentős szakmai kihívást jelentenek a tulajdon elleni szabálysértések, főleg az ország észak–északkeleti részén rontják a lakosság közérzetét, ezért tervezetet dolgoztak ki arra, miként lehet ezt megelőzni.

Felhívta a figyelmet arra: korábban problémát jelentett, hogy a feljelentést és a szabálysértés elbírálását a jegyzőkre bízták, akik nem tudtak ezekben az ügyekben megfelelően eljárni. Tavaly azonban a felderítést a rendőrség hatáskörébe utalták, de „ez kevés”. Hozzátette: a tulajdon elleni szabálysértéseket jellemzően azok követik el, akik szociális segélyből élnek, nincs megfelelő megélhetésük. Ha rájuk pénzbírságot szabnak ki, elvonják a pénzt a családtól. Az állam pedig tulajdonképpen „egyik zsebéből a másikba” teszi a pénzt, és nem lesz visszatartó ereje. Vagy esetleg további tulajdon elleni szabálysértést követnek el, hogy megszerezzék a pénzbírságra valót.

„Meggyőződésem, hogy ezen változtatni kell, meggyőződésem az, hogy ezekben az esetekben a tulajdon elleni szabálysértéseket elzárással kell sújtani” – mondta. Ezeket az elzárásos ügyeket a rendőrségi szabálysértési előadó nem bírálhatja el, ezért alkotmány- és törvénymódosítás szükséges. Ha csak a törvényt módosítanák – fejtette ki –, és a bíróságokat terhelnék ezekkel a cselekménysorozatokkal, akkor a bíróságok „belefulladnának” a 80-100 ezer ügy elbírálásába. Ezért szükséges az alkotmány módosítása is, hogy a bírósági titkárok eljárhassanak ezekben az ügyekben.

Mint mondta, a bírósági titkárok jogvégzettek, szakvizsgával rendelkeznek, nagyobb szakértelemmel bírálnák el az ügyeket, és egyúttal elősegítené a bírósági titkárok fejlődését is, hiszen megtanulnának tárgyalást vezetni és a döntést meghozni. A jelölt ehhez a módosításhoz kérte a bizottság támogatását. Arra a kérdésre, figyelembe veszik-e majd az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) véleményét a javaslatról, kifejtette: kikérik az OIT véleményét, és a testület nemleges véleményét is figyelembe fogják venni. Mint mondta, szeretné, ha ebben a kérdésben társadalmi konszenzus alakulna ki.

(MTI)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.