Sólyom László beszédével nyílik meg az új Országgyűlés

Pénteken alakul meg az új összetételű Országgyűlés, amelynek ülését Sólyom László köztársasági elnök nyitja meg.

A Hír TV péntek délután egy órától élőben közvetíti az új parlament alakuló ülését.

Miután az államfő megnyitja a parlament alakuló ülését, elhangzik a Himnusz, majd Sólyom László beszédet mond. Ezt követően a köztársasági elnök bejelentést tesz a megbízólevelek átvételéről és felkéri az ülés vezetésére a korelnököt és a korjegyzőket. A fideszes Horváth János korelnökként megemlékezik az elhunyt országgyűlési képviselőkről, majd köszöntőt mond és bejelenti, mely képviselőknél áll fenn összeférhetetlenség. Az Országgyűlés ezután szavaz a napirend elfogadásáról.

Szigeti Péter, az Országos Választási Bizottság (OVB) elnöke ismerteti a testület beszámolóját a 2010. április 11-én és április 25-én megtartott országgyűlésiképviselő-választásról, Varga Zoltán önkormányzati miniszter pedig a választás megszervezésével és lebonyolításával kapcsolatos állami feladatok végrehajtásáról tájékoztatja a Házat. A jelentéseket vita nélkül hallgatják meg a képviselők.

Az OVB – a parlament honlapján olvasható jelentése szerint – úgy értékeli, a választások az egész országban a törvényes előírásoknak megfelelően zajlottak, és olyan jogsértés nem történt, amely a választások eredményét érdemben befolyásolta volna. A testület többek között azt tapasztalta, hogy visszaélésekre ad lehetőséget az ajánlószelvények szabályozásának és gyűjtésének rendszere, problémát jelent a nem megfelelően szabályozott mentelmi jog, valamint az igazolással szavazás, amely „komoly alkotmányossági problémákat vetett fel, és bizonyos feltételek beállta esetén végrehajthatatlannak bizonyult”.

Az önkormányzati miniszter jelentése azt tartalmazza: az országgyűlési választások állami feladatainak megszervezésére és lebonyolítására 7,125 milliárd forintot különítettek el a költségvetésben. A szakminiszter módosítani javasolja az igazolással szavazás hatályos törvényi rendelkezéseit, illetve a külföldön voksolás szabályait, amelyeket többek között hosszadalmasnak, a választópolgárok részéről nehezen érthetőnek és költségesnek tart. A jelentések meghallgatása után következik az első tanácskozási szünet a mandátumigazolás céljából. Ezek után a mandátumvizsgálat eredményéről számolnak be a plenáris ülésen. Ismertetik az igazolt képviselők névsorát, a képviselők a történelmi zászlók előtt esküt tesznek, majd szavaznak a választási beszámolókról.

A napirendi javaslat szerint ezután következik a frakciók megalakításának és vezetőik nevének a bejelentése. A képviselők titkos szavazással, amelynek idejére kétórás szünetet rendelnek el, megválasztják az Országgyűlés tisztségviselőit: az elnököt, az alelnököket és a jegyzőket. A Fidesz Schmitt Pált jelölte az Országgyűlés elnökének, akinek munkáját három kormánypárti és két ellenzéki alelnök segítheti. A Fidesz Lezsák Sándort és Jakab Istvánt, a KDNP Latorcai Jánost, az MSZP Ujhelyi Istvánt, a Jobbik Balczó Zoltánt jelöli parlamenti alelnöknek. Az eredmény ismertetését követően megalakul a házbizottság, és az elnöklést átveszi az új elnök a korelnöktől.

Ezt követően először az Országgyűlés új elnöke mond köszöntőt. Bajnai Gordon ügyvezető miniszterelnök bejelentést tesz a kormány megbízatásának megszűnéséről, Sólyom László köztársasági elnök pedig javaslatot tesz az új miniszterelnök személyére, és várhatóan Orbán Viktor már miniszterelnök-jelöltként emelkedik szólásra. A napirend szerint ezután döntenek a képviselők arról az országgyűlési határozati javaslatról, amely a parlament 19 állandó bizottságáról, azok tisztségviselőiről, tagjainak megválasztásról szól. Az alakuló ülés végén összehívják az Országgyűlés soron következő ülését várhatóan hétfőre, majd zárásként elhangzik a Szózat.

Várhatóan még aznap összeül az alkotmányügyi bizottság. A Fidesz elnöki stábjának vezetője csütörtökön egy tévéműsorban azt mondta, pártja szándékai szerint pénteken már benyújtják azokat a törvényjavaslatokat, amelyek a kormány minél gyorsabb megalakításához szükségesek, és remélik, hogy ezekről a plenáris ülés után már tárgyalhat is az alkotmányügyi bizottság.

A Fidesz–KDNP április 25-én, a 2010-es országgyűlési választások második fordulójában megszerezte a kétharmados parlamenti többséget. Sólyom László köztársasági elnök még aznap este az Országos Választási Központban jelentette be, hogy a lehető legkorábbi időpontra kitűzi az Országgyűlés alakuló ülésének időpontját. Mint mondta, az ország érdeke, hogy minél hamarabb megalakuljon az új kormány. Közölte: a választás eredménye egyértelmű, a győztes párt, a Fidesz–KDNP példátlanul erős felhatalmazást szerzett a következő négy évre.

Az államfő április 28-án jelentette be, hogy Orbán Viktort, a Fidesz–KDNP miniszterelnök-jelöltjét jelöli kormányfőnek az Országgyűlés alakuló ülésén. Orbán Viktor akkori nyilatkozatában közölte: a leendő kormány az ország háromharmadát szolgálja majd. Az új összetételű Országgyűlésben a Fidesznek 227, az MSZP-nek 59, a Jobbiknak 47, a KDNP-nek 36, a Lehet Más a Politikának 16 képviselője lesz, a Házban egy független képviselő is dolgozik majd.

(MTI)