Az államfő a Hogyan lehet a felívelést segítő szárny az oktatás? című tanácskozáson mondott megnyitóbeszédében arról is szólt: mindig támogatta a kistelepüléseket „abban a harcukban, hogy megtarthassák saját iskoláikat”. Kifejezte azon reményét, hogy ez a törekvés „meghallgatásra talál”. Sólyom László azt is hangsúlyozta, hogy „a cigányság integrációjának az iskola az útja”.
A köztársasági elnök rámutatott arra: a legsürgetőbb a kormányzati struktúra átszervezése idején az, hogy „legyenek figyelemmel az oktatás- és nevelésügy egységes rendszer voltára, azaz egy kézben maradjon a nevelésügy a bölcsődétől a doktori iskoláig, a szakmunkásképzéstől a felnőttoktatásig”.
A Szárny és teher című, az oktatás jövőjéről szóló kötet kapcsán arról is beszélt, hogy az új kormány az oktatási stratégiája kialakításakor a várakozások szerint támaszkodni fog a szakma és az érdekeltek véleményére.
A Bölcsek Tanácsa négytagú szakértői testülete által kidolgozott tanulmányhoz kapcsolódó konferencia az államfő szerint azért is fontos, mert a legszélesebb nyilvánosság előtt teszi ismertté a kötet módszereit. Úgy fogalmazott: a szakértői anyag „valóban oda akar eljutni, hogy a nevelésügy alapja az egész nemzet elhatározása legyen”.
Mint mondta, a könyv hosszú távú és átfogó terveket közöl, s benne „mindig lehet tudni az egyes konkrét lépések helyét”. A köztársasági elnök azt is megemlítette, hogy a kiadvány „konszenzusképes elképzelést tartalmaz”, azt „világos értékrend és világos cél tartja egyben, és teszi következetessé”. Sólyom László a kötetről szólva megjegyezte: az olyan iskolát szeretne, amelyben harmonikus és boldog emberek nőnek fel. A kötet egyúttal a pedagógus személyiségére helyezi a hangsúlyt.
(MTI)
origo.hu
Szandi engedett a csábításnak – olyat tett, amit eddig még soha
