Az albizottság tagjai arra hivatkozva, hogy a döntés alapjául szolgáló iratok között vannak nem nyilvánosak is, zárt ülésen döntöttek arról, kikkel kezdik a meghallgatásokat. A döntést Ékes Ilona ismertette a sajtó képviselőivel. Mint mondta, július 7-én 10 órára meghívják a KR parancsnokát, Papp Károly dandártábornokot, aki – mint Ékes Ilona fogalmazott – „nagyon korrekt jelentést készített, a Papp-jelentést annak idején”. Az albizottság neki szeretne kérdéseket feltenni, valamint Petrétei József akkori igazságügyi és rendészeti minisztert is megkérdeznék a 2006 őszén történtekről.
Az albizottság ülésének nyilvános részén Gulyás Gergely (Fidesz), a testület elnöke ismertette a rendőrségtől kapott iratokat. Mint mondta, hétfőn az országos rendőrfőkapitány hivatalvezetőjétől „első látásra valamennyi relevanciával bíró iratot” megkapták, és véleménye szerint a rendőrség magatartása „korrektnek tűnik”, és úgy tűnik, ami az iratárban fellelhető volt, azt az albizottság rendelkezésére bocsátották.
A közel 5 ezer oldal iratot dobozokban kapta meg az albizottság, és 36 oldalas iratjegyzéket is kapott mellé. Ezek feldolgozásában Gulyás Gergely közlése szerint a Fidesz-frakció öt munkatársa fogja segíteni az albizottságot. Áttekintik az iratokat, és a jelentős, fontos anyagokat kiválasztják. Jövő péntekre körülbelül a tizedére szűkítik az anyagot.
Az albizottság elnöke hangsúlyozta: természetesen a testület tagjai és szakértői számára valamennyi iratot elérhetővé teszik, az 500 oldalas anyaggal csak a képviselők munkáját akarják segíteni. Beszámolt róla: a rendőrségtől megkapták az Országos Rendőr-főkapitányságnál, a Készenléti Rendőrségnél és a Budapesti Rendőr-főkapitányságnál található iratokat, amelyek közül közel 4500 oldal nem volt iktatva, nem történt meg a szabályszerű rögzítésük. Közölte: a rendőrségtől kapott iratokból két példány készült, az egyiket a Balsai István-féle vizsgálóbizottságnak átadták, a másikból pedig az emberi jogi bizottság albizottsága dolgozik majd.
Az albizottság elnöke az ülés kezdetén köszöntötte a 2006. őszi események áldozatait is, akik megjelentek az ülésen, és kérésükre szót is adott nekik. Göbl György, a Közhatalom Jogsértettjei Egyesület alelnöke azt mondta, tudomása szerint a Rendőrségi Biztonsági Szolgálat (a Készenléti Rendőrség jogelődje) 17 kézi kamerával készített felvételeket 2006 őszén, és érdeklődött, hogy a rendőrség küldött-e felvételeket az albizottságnak, valamint hogy térfigyelő kamerák képeit beszerezték-e.
Gulyás Gergely válaszában kitért arra, hogy egy doboznyi CD-t is kaptak a rendőrségtől, ezeken hanganyagok vannak. Az eddigi együttműködés alapján okunk van feltételezni, hogy a rendőrség irattárában található valamennyi felvételt, hanganyagot a rendelkezésünkre bocsátották – mondta.
Egy volt Kossuth téri tüntető azt javasolta, hogy a Miniszterelnöki Hivatal irattárából is kérjenek anyagokat, gyanúja szerint ugyanis „utólag iktatták” azt az iratot, amelyiken állítólag 2006. szeptember 14-én az állami október 23-i rendezvényt bejelentették.
Gulyás Gergely válaszában arra hívta fel a figyelmet, hogy „kiindulási alapnak” az albizottság rendelkezésére álló anyagok elegendők lesznek. Mint fogalmazott, az iratokban biztosan lesznek utalások a MeH és a nemzetbiztonsági szervezetek szerepére. Ebben az esetben pedig „célzott módon” lehet megkeresni azokat. Szavai szerint az iratbeszerzés még nem fejeződött be, de a jelentőséggel bíró iratok 90 százaléka már az albizottság rendelkezésére áll. Az albizottság ezt követően zárt ülésen döntött arról, kiket hallgat meg „első körben”.
(MTI)

Budapest Pride 2025: így alakul a szombati felvonulás útvonala