Boross Péter az új polgári esélyekről

Lehetőséget ad a meggyalázott magyar múlt, történelem helyreállítására és a korszerű közjogi hagyományok visszaállítására a jobboldal kétharmados győzelme Boross Péter szerint. A volt miniszterelnök úgy látja, olyan esélyt kaptak a polgári erők, amilyet a rendszerváltozás óta még senki. Új alkotmánnyal, fontos jogszabályok megújításával akár több cikluson keresztül, kényszerű kompromisszumok nélkül dolgozhatnak, felemelve az országot az őt megillető helyre. Szerinte a kettős állampolgárságról szóló törvény gyógyír a határon túli magyarság sebeire. Az egykori kormányfő úgy véli: a baloldal képtelen volt szakítani a Rákosi- és Kádár-éra rossz hagyományaival, ezért vesztette el az emberek bizalmát jó időre.

Antall Józsefet meghurcolták azért a mondatáért, hogy lélekben tizenötmillió magyar miniszterelnöke akar lenni. Mennyiben érzi igazságtételnek az első szabadon választott kormányfő számára a mostani törvényt a kettős állampolgárságról?
– Antall József kijelentése az akkori körülmények között olyan üzenet volt, amelyben ott volt a biztatás: változik az anyaország politikai szemlélete a szocializmus negyven éve után. A baloldal akkori dühödt reagálására sokan emlékezhetnek. Kifordították a „lélekben” szót, irredenta, nacionalista és más jelzőkkel látták el az Antall-kormányt.

– Végül is a történelem ismétli önmagát.
– A baloldali támadások fő oka, hogy a nemzeti érzelmekkel kapcsolatban hagyományosan nincsen semmiféle belső pozitív motivációjuk. Az idegenkedés ebből ered. Ha nincs a csúf és méltatlan manőversorozat a hat évvel ezelőtti népszavazás ügyében, ami megbuktatta a kicsit elhamarkodott kezdeményezést, talán nem érezte volna a választást megnyerő politikai erő, hogy ilyen gyorsan, demonstratíve rögtön meg kell hoznia azt a törvényt, amiért mi is küzdöttünk annak idején. Amilyen káros hatása volt 2004-ben a határon túli magyarság lelkére az akkori sikertelen referendum és szomorú a kormányzati ellenpropaganda, olyan gyógyír lehet a gyors bevezetés a sebekre. Rosszul teszi tehát az, aki egyoldalúan kritizálja a szavazás időpontját, hogy nem veszi figyelembe az előzményeket. Ugyanakkor a felvidéki magyar politikusok véleményét is megértéssel kell fogadni. A mostani jogszabály helyreállítja azt a hitet, amit az antalli mondat is kifejezett a rendszerváltozás idején.

– Az akkori történésekkel a párhuzamok szembeszökőek. Sokan érzik ezért úgy, hogy a rendszerváltozás igazán most érkezett el. Még az utódpárt szétesettségi foka is hasonló.
– Ezekben a véleményekben sok igazság van. Akkoriban azonban nem lehetett a rendszerváltozásból többet kihozni, csak utólag tűnhet sok minden egyszerűbbnek. Nem vettem ugyan részt az ellenzéki kerekasztal tárgyalásain, ám tudom: az volt a fő szempont, hogy minél előbb legyenek szabad választások. Kényszerű kompromisszumokat is kellett a hatalommal kötni, mert nem lehetett tudni, hogy a tárgyalások esetleges kudarcának milyen negatív, visszarendező következményei lennének. Azok, akik részt vettek benne, többnyire megélték ’56-ot, és pontosan tudták, hogy a demokratizálódás folyamata bármikor visszafordulhat. Ahogyan 1956 novemberében is megfordultak a szovjet tankok, amelyek el sem hagyták az országot. Emlékezzünk, milyen ijedelmet keltett az 1991. augusztusi moszkvai keményvonalas kommunista puccskísérlet. Ez történhetett volna előbb, és akár sikerrel is járhatott volna – mondta el Boross a Magyar Nemzetnek adott interjújában, melyet teljes terjedelmében elolvashat a szombati számban.