Feljelentés Felsőzsolca árvize miatt – emberi mulasztás történt?

A felsőzsolcai árvíz miatt feljelentést tett tegnap a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Főügyészségen Milánkovich Ernő helyi önkormányzati képviselő, melyben arról tájékoztatta Mészáros János főügyészt, hogy emberi mulasztás okozta a június 4-i tragédiát – közölte portálunkkal Németh Csaba, a ZsolcaTV Nonprofit Közhasznú Kft. főszerkesztője, a városháza szóvivője.• Gyűlnek az aláírások Felsőzsolcán, tudni akarják, ki a felelős • Miskolc szocialista vezetése is felelős a felsőzsolcai árvízért?

A feljelentésben Milánkovich Ernő megjegyzi: a Sajó okozta árvíz vélhetően emberi mulasztás következménye. Megítélése szerint az ötmillió köbméter víz Felsőzsolca 80 százalékában okozott kárt. Az önkormányzati képviselő hozzátette, az M30-as autóút hibás megépítése, az árvízi védművek hiányosságai, és a védekezésben tapasztalt hanyagság vetik fel a büntetőjogi felelősséget. Állítja: az építési engedélyek kiadása során, valamint az árvízi védekezés alatt az illetékes hatóságok nem jártak el szakszerűen, ezért keletkeztek a milliárdos károk Felsőzsolca lakosainak rovására. Milánkovich Ernő kéri a Borsod megyei főügyészt, hogy vizsgáltassa ki az árvíz okait, s ezzel együtt derítse fel a felelősöket.

Mindazonáltal azt is megjegyzi, Felsőzsolca lakosságának világosan látnia kell, hogy mik vezettek a hatalmas katasztrófához. A feljelentő szeretné, ha a jövőben nem fordulna elő hasonló eset, ehhez azonban a Sajó árterét rehabilitálni kell, az ártéri területről hatalmas földmennyiséget kell elszállítani.

Mészáros János megyei főügyészhez még nem jutott el a hétfőn megtett feljelentés, de amint megérkezik, megteszi a szükséges intézkedéseket.

Illés Zoltán üdvözölte Milánkovich Ernő feljelentését, majd a környezetvédelmi államtitkár azt hangsúlyozta lapunknak: 2006. előtt semmilyen jogszabály nem korlátozta az ártéri építkezést. Ezt a dilemmát oldja majd meg a közeljövőben, ugyanis törvényerejű rendelet megalkotásán dolgozik munkatársaival, ennek a rendeletnek pedig lényege, hogy az idők végezetéig ne adhassanak ki olyan építési engedélyt, ami miatt települések kerülhetnek árvízi vészhelyzetbe. Mindazonáltal a szakpolitikus feltett néhány kérdést, amelyre mindezidáig nem kapott választ. Egyik: vajon kik okozták a bajt Felsőzsolcán, s a másik: milyen anyagból, illetve honnan származó földdel töltötték fel az árterületet? Mert amennyiben káros anyagok, vagy építkezési törmeléket hordtak oda, akkor még súlyosabb a helyzet.

Az államtitkár már rengeteg információval rendelkezik Felsőzsolca ügyét illetően, így azt is tudja, hogy Miskolc végén megszüntették az összekötő utat Felsőzsolcával, s újat építettek helyette, ami eltér az eredeti tervektől. Az új útnak lábakon kellene állnia árvízvédelmi megfontolásból, mégis gát lett belőle, miután olcsóbbá akarták tenni a kivitelezést. Ebben látja Illés Zoltán a másik nagy problémát, hiszen körülbelül kétmillió köbméter víznek helyet adó árteret szüntettek meg indokolatlanul. Hozzátette: ezt az utat le kell bontani, s úgy szükséges megépíteni az összekötőt, hogy átengedhesse a vizet az ártérbe. Minden esetre az államtitkár folytatja a vizsgálatot, a Felsőzsolcát ért kárért pedig valakiknek felelniük kell. Megismételte: az új jogszabály tartalmazza majd mindazon elvárásokat, amelyek a településeket védik, s szeretné, ha ártérben még kutyaól sem épülhetne.