A május 29-én felállt Orbán-kormány egy törvényjavaslatot terjesztett be: a közigazgatási és igazságügyi miniszter azt indítványozta, hogy az új polgári törvénykönyv (Ptk.) ne lépjen hatályba.
A félszáz törvényjavaslatból huszonhatot már el is fogadott a parlament, tizenegyszer volt szükség a jelen lévő képviselők kétharmados többségének támogatására. Utóbbiak között volt egyebek között a kormánytisztviselők jogállásáról, a kisebbségi önkormányzati képviselők számának csökkentéséről, a közterületi parkolásról, a magyar állampolgárságról, a kormány tagjainak jogállásáról, a minisztériumok felsorolásáról szóló javaslat, és több, a választási eljárásra vonatkozó szabályokat érintő módosítás.
A jelenlévők kétharmados többségével fogadták el az eddig egyetlen – a nemzeti együttműködésről szóló – politikai nyilatkozatot is.
Minősített többség, azaz az összes képviselő kétharmadának szavazata kellett két alkotmánymódosításhoz is. Az elsővel rögzítették, hogy a miniszterelnök a miniszterek közül miniszterelnök-helyettest nevez ki, és hogy az országgyűlési képviselők száma legfeljebb kettőszáz. A másik – a fideszes Mátrai Márta által jegyezett – azt mondja ki, hogy az alkotmánybíróság tagjaira az országgyűlési képviselőkből álló nyolctagú jelölőbizottság tesz javaslatot. Ezt az államfő hétfőn küldte vissza megfontolásra az Országgyűlésnek.
Ezeken felül a kormányoldal még két további esetben kezdeményezte az alkotmány módosítását, ezek zárószavazásra várnak. Az egyik az önkormányzati választásokhoz kötődik, nevesíti az alkotmányban az alpolgármesteri tisztséget, a másik az újonnan elfogadtatni tervezett médiaszabályokhoz kapcsolódik.
Sólyom László az említett alkotmánymódosítás mellett visszaküldte az Országgyűlésnek a kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvényt is, ezt hétfőn újra, bővített változatban elfogadta a Ház.
A kormányoldal az elmúlt hetekben tucatnyi határozati javaslatot is az Országgyűlés elé terjesztett. Ezek között volt a médiacsomag részét képező két javaslat, az állami vezetői mulasztásokról, az állam nevében elkövetett jogsértések áldozatait megillető kártérítésekről szóló indítvány, a jogosítvány nyolc osztály elvégzéséhez kötése, a választójogi reform előkészítésére vonatkozó előterjesztés, és az Orbán Viktor miniszterelnök-jelölt által beterjesztett, a Nemzeti Együttműködés Programja nevet viselő kormányprogram.
Az ellenzék az elmúlt időszakban többször kifogásolta a kormányoldal törvényalkotási gyakorlatát. Részben úgy érzik, nincs idő az érdemi véleményalkotásra és vitára a „rohamtempó” miatt, részben bírálják, hogy mivel nem kormány-előterjesztésekről van szó, elmaradnak az egyeztetések is a kezdeményezésekről.
(MTI)
origo.hu
Itt van Orbán Viktor sistergő válasza a hungarofób Manfred Webernek
