Pokorni: Felül kell vizsgálni a bolognai folyamatot + Videó

Pokorni Zoltán a Fidesz oktatási műhelyének csütörtöki, budapesti konferenciáján bejelentette: a felsőoktatási Bologna-folyamat átfogó vizsgálatára kérik fel a kormányt. Arra van szükség, hogy minden szegény, tehetséges, ambiciózus, rátermett gyermek kapjon lehetőséget arra, hogy boldoguljon ebben a társadalomban – mondta Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője.

Tekintse meg a Hír Televízió felvételét!

Pokorni Zoltán, az Országgyűlés oktatási bizottságának fideszes elnöke bejelentette: határozati javaslatban kérik fel a kormányt a felsőoktatási Bologna-folyamat átfogó vizsgálatára. A szakpolitikus fontos feladatnak nevezte, hogy az egységes, osztatlan pedagógusképzés kialakítását kezdje meg a kormány, illetve hogy elkezdődjön a pedagógus életpálya modell részleteinek kidolgozása. A feladatok közé sorolta a nevelés megerősítését, az integrált oktatás eszközeinek megteremtését. Utóbbi kapcsán a kiemelt oktatási körzetek létrehozását szorgalmazta a hátrányos helyzetű térségekben, extra költségvetési támogatás mellett, illetve kitért az egész napos iskola nem kötelező jelleggel történő bevezetésére is. Speciális finanszírozási formákat kell kialakítani a kollégiumokra és a kis iskolákra – tette hozzá Pokorni, aki szerint nem tartható, hogy az állam letolja magáról a feladatait.

A fideszes bizottsági elnök beszélt a határon túli osztálykirándulási program elindításának fontosságáról is, amelyet a kormány pályázati úton, vagy normatív alapon támogathatna. Az eddigi intézkedésekről szólva kiemelte a családi pótlék iskolába járáshoz kötését, és hogy jogosítványt ne lehessen alapfokú végzettség nélkül szerezni. Szólt arról, hogy a parlament előtt van a buktatásról és az emelt szintű érettségiről szóló indítvány is.

Az oktatási államtitkárságot is felölelő Nemzeti Erőforrás Minisztériumát vezető Réthelyi Miklósról azt mondta, hogy „nem ideológiai emlékműállítás mozgatja”, nyugodt és kiegyensúlyozott tárcavezető, s ez nagyon ráfér az oktatásügyre. Kifejtette: az elmúlt nyolc évet oktatásellenes politika jellemezte, nem nyíltan, de a tanulás fontosságát kérdőjelezték meg.

„Szociális alapú integráció kell”

Nem faji alapú, hanem szociális típusú integrációra van szükség az oktatásban – mondta Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője. „Arra van szükség, hogy minden szegény, tehetséges, ambiciózus, rátermett gyermek – és általa a szülő is – kapjon lehetőséget arra, hogy boldoguljon ebben a társadalomban” – fogalmazott. Hozzátette: Hódmezővásárhelyen, ahol ő a polgármester, sokan letagadják roma származásukat, így emiatt sem lehet azon az alapon az integrációt megoldani. Véleménye szerint az integráció gyermekvédelmi eszközökkel, munkahelyteremtő és társadalmi felzárkóztató programok kiegészítésével valósítható meg. Kiemelte: „akkor lehetünk sikeresek, ha azt vesszük figyelembe, hogy melyik szegény gyermek érdemes a támogatásra”, ahol adott esetben a szülői háttér is támogatja a tanulást. Adminisztratív eszközökkel azonban nem lehet számon kérni az esélyegyenlőséget – tette hozzá. Hódmezővásárhelyen három év előkészítés, „rendkívül nagy konszenzuskeresés a képviselő-testület részéről” és a pályázatok sikeressége kellett ahhoz, hogy ez a folyamat elkezdődhessen. „Ma az oktatási rendszer sokkal szegregálóbb, mint bármikor volt”, ami szerinte a nyolcéves szocialista kormányzásnak tudható be. „Történelmi bűn, amit a szocialisták csináltak az oktatáspolitikában” – hangoztatta.

A Fidesz frakcióvezetője arról is beszélt, hogy „az oktatáspolitikában gyors cselekvésre van szükség”. Ennek jegyében hétfőn tűzi napirendre az Országgyűlés a buktatás lehetőségének visszahozatalát az általános iskolák alsó tagozatában. Meg kell teremteni az iskolák megbecsültségét, ám a pedagógustársadalom gyors egzisztenciális felemelkedésének nincs reális lehetősége – fűzte hozzá. Mint mondta, tarthatatlan, hogy azok közül, akiket ma felvesznek főiskolára, egyetemre, nagy valószínűséggel minden másodikból munkanélküli lesz. A legtehetségesebb, legéletrevalóbb fiatalok hagyják el az országot, „ennél nagyobb kritika egy ország számára nem kell”. A fiatal generációkat kell megnyerni ma a Magyarországon maradáshoz, de ha az oktatásban és az egészségügyben nem lesz előrelépés, „akkor el fognak menni ebből a hazából” – tette hozzá.

Czomba: A szakképzésből iszonyú mennyiségű pénz folyik ki feleslegesen

Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikai államtitkára rámutatott: a közoktatás és a szakképzés elválaszthatatlan egymástól. Magyarország az utolsó előtti helyen áll az Európai Unió huszonhét tagállamából a foglalkoztatás tekintetében, és ezen csak magas kvalitású, képzett emberekkel lehet változtatni – mondta. A munkaadók és a munkavállalók egyaránt elégedetlenek a szakképzéssel; a szakiskolákba járók száma drasztikusan csökkent, ami közvetlenül érinti a gazdaság teljesítőképességét – sorolta. Amíg az általános iskolákból funkcionális analfabéták kerülnek ki „nem kis számban”, a szakképzés sem tud előrelépni. Ezért az általános iskola nyolc osztályának „elvégzése mögött tartalomnak, tudásnak kellene állnia” – mondta.

„A szakképzésből iszonyú mennyiségű pénz folyik ki feleslegesen” – fogalmazott. Ma négy-öt évig tanulnak szakmát a diákok, de a szakiskolákból úgy kerülnek ki, hogy „semmit nem tudnak”. A normatív támogatás nem ösztönöz ezen az oktatási területen, ezért az államnak a források folyósításával kell megmondania, mely szakirányokat milyen fontosnak tart. A kamaráknak fokozottabb szerepvállalást biztosítanak a jövőben a szakképzésben, általuk „az élethez kerülnek majd közelebb” a diákok, mert gyakorlatra tesznek szert. A felügyelet azonban kizárólag az államot illeti meg – közölte.

Gloviczki Zoltán, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium helyettes államtitkára a konferencián kiemelte: az oktatás jogilag túlszabályozott, amiből konfliktusok keletkeznek, pedig „nem a közigazgatás az alfája és az ómegája az oktatáspolitikának”. A kormány esélyt akar adni a tehetségnek és az értékeknek – közölte.

(MTI)