A települések biztonsága és a környezetvédelem mindennél fontosabb

A Sajó májusi és júniusi áradásának következményeit emberi nemtörődömségre lehet visszavezetni, ezért kellett mennie az Észak-magyarországi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság (ÉKÖVIZIG) vezetőjének, s ezért szükséges átalakítani a Miskolcot is átszelő folyó ész nélkül megépített műtárgyainak műszaki paramétereit – tájékoztatta lapunkat Illés Zoltán, a Vidékfejlesztési Minisztérium környezetvédelmi államtitkára.

Boldván az önkormányzat saját költsége terhére szünteti meg az Ördög-patak gyakori pusztítását a helyi romatelepen, azonban a Bódva, a Sajó, illetve a Hernád áradásának pusztításait egyéb forrásokból kötelessége a szakembereknek megoldania. Illés Zoltán úgy véli, a boldvai polgármester, Csabai Gyula, valamint a képviselők önálló megoldást találtak, ugyanakkor a másik három folyó, s a veszélyt okozó patakok árvizének elvezetése egyéb források igénybevétele nélkül elképzelhetetlen.

Az államtitkár állítja, a Miskolcot elkerülő északi új út megépült, ám nem gondoltak a Sajó által okozott árvízi veszélyekre, következésképpen esetleg átereszekkel kell majd biztosítani a hatalmas víztömeg szabad útját. „A természetbe nem célszerű úgy beavatkozni, hogy ne vegyük figyelembe a természet rendjét, illetve igényeit” – mutatott rá a szakpolitikus. „Szerintem akkor vétettek a legnagyobbat, amikor ártérre adtak ki építési engedélyeket, továbbá meggondolatlanul taroltak le ártéri erdőket. A gondatlanság szerintem előbb vagy utóbb megbünteti azokat, akik vétettek a természet ellen” – tette hozzá.

Visszataszító, ami Felsőzsolcán történt

Különösen visszataszítónak tartja Illés Zoltán azt, ami Felsőzsolcán történt, a 7500 lelkes kisváros nyolcvanszázaléknyi területén ugyanis akkora kár keletkezett, mint még soha. Az államtitkár egyértelműen emberi mulasztást emleget a tragédia okozójaként, s ezt nem lehet büntetlenül megúszni. Bár leváltotta az ÉKÖVIZIG vezetőjét, mindazonáltal a probléma még nem oldódott meg. „Ha teszem azt” – vizionált Illés – „egy hónapon belül újabb áradás indulna el a Felvidékről, tehetetlenek lennénk.”

Kötelezettség egy legalább kétéves program keretében a Sajó, a Bódva, a Hernád felső folyásainál nyolc darab záportározó kialakítása, ami újabb 15 milliárdot emésztene föl. Egyelőre csupán három rendelkezik engedéllyel, illetve tervvel, s várhatóan hatmilliárd forintba kerül, a további öt esetében először a hatástanulmány elkészítése a cél. „Miután az adminisztrációs munkák legalább másfél-két évet vesznek igénybe” – folytatta az államtitkár –, „máris kiadtam az utasítást az ÉKÖVIZIG új vezetőjének a soron kívüliségre, így talán 2012-ig el lehet kezdeni az építkezést a Sajó és a Bódva szlovák határhoz közeli szakaszán.”

Az áruházi termékdíj fedezheti a költségeket

A kivitelezés költségeit – Illés reményei szerint – állami költségvetési átcsoportosítással, az úgynevezett áruházi termékdíj 2011-es bevezetésével, s annak bevételeivel, illetve európai uniós forrásokból finanszírozná a kormány. A termékdíj az, amit az eladott áruk értékesítése után fizetnek a kereskedelmi egységek az állam kasszájába. A szakpolitikus elmondta: ugyan hatalmas a kiadás, mégis megéri a költekezés, hiszen tízezrek sorsa oldódna meg az árvízi biztonság megvalósításával.

Persze a legnagyobb gondot az európai uniós támogatások lehívása okozza, mivel ez a manőver akár egy-két évet is igénybe vehet. A környezetvédelmi államtitkár azt sem tartja elképzelhetetlennek, hogy egyes települések védelmének fokozása érdekében körtöltések kiépítésére tegyen javaslatot a Vidékfejlesztési Minisztérium illetékes szerve, ami nyilván tovább növelné a kiadások mértékét.